Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

IV. Bíráskodás

az 1584. szeptemberi IV. tc. (a törvényt szorgalmasan szolgáltassák ki a megyékben és székeken, a sedriákat ne mulasszák el); az 1591. novemberi X. tc. (sedriák tartandók - a törvényhatóság székhelyén s ne a fó'tiszt házánál). Az 1594. májusi XVI. tc. annyi többletet tartalmaz az előbbiekkel szemben, hogy (a tizenöt éves háború okozta zavarok közt) elsősorban az új hatalmaskodások ügyeit láttatná el a sedriákon. Az 1597. április-májusi IX. tc. egyik rendelkezése ismét tisztük elvesztésének terhe alatt követeli a főispánoktól és királybíráktól a törvény szolgáltatását - ha csak egy főispán van is jelen (kivéve ha betegek vagy a fejedelem dolgában foglalatosak). A vármegyéken hatalmaskodási perekben hozott ítéletek fejedelmi missilis rendeletekkel való akadályozását tiltja el (óvatosan hozzátéve: ha e missilisek „contra jus regni et consuetudines sedis emanáltatnak") az 1599. márciusi XVIII. tc. Az 1601. január-februári XIV. tc. ismét csak a sedriák tartását követeli, „az mikor... csendesség vagyon hazánkban"; ugyanezt tartalmazza az 1612. májusi III. tc. is. Az 1619. májusi X. tc. nemes magánszemélynek is engedélyezi a gyanúba vehető jobbágy elfogatását, kötelezi azonban, hogy azonnal adja át a fővagy alispánnak, és az nyolcadnapra büntesse meg vagy bocsássa szabadon, ítélet előtt nem nyúlván javaikhoz. Az ily nemesnek a jobbágy elfogásáért nem lehet bántódása. Az 1623. május-júniusi XIV. tc. végre határozottabb előírás a sedriák tartására: békeidőben havonként kell a főtisztnek széket ülni (ha a fejedelem szolgálata vagy egészségi állapota nem akadályozza ebben). Az 1625. májusi IX. tc. már arra való hivatkozással újítja meg az előbbit, hogy „az vármegyéken való törvényes székek celebráltatását, számát aligha tudjuk, mennyiszer articulusba írattuk" - az 1629. áprilisi gyűlés azonban ismét a törvényszékek nem tartására panaszkodva rendeli el a tiszteknek e funkciójukban való eljárását (VII. tc), egyben a székely főtisztek legalább egyikének evégett az udvartól hazabocsátását kérve. Egy speciális eset kapcsán mondja ki az 1640. április-májusi országgyűlés (XXIII. tc-ében): a sedria ülését ne akadályozza vagy bontsa fel executoroknak a törvényhatóságba érkezése (hacsak az ítélet végrehajtására való várakozás miatt az ítélet hatálya nem veszne el). Ugyancsak egy törvényhatóság kérvénye alapján jön létre az a fejedelmi döntés, amelyet az 1650. márciusi IV. tc-ben cikkelyeznek be: ha a főispán „az haza szolgalatjától" akadályoztatva nem lehet jelen a széken, az alispán, főbírák, ülnökök és jegyző megtarthatják; a rendek azt teszik ehhez hozzá, hogy a főispánok egyike azért igyekezzék jelen lenni. A sedriák időzítésének kérdését igyekszik rendezni az 1651. február-márciusi XVI. tc. (annak kapcsán, hogy ezek több helyütt egyszerre tartatván, több törvényhatóságban is személyes megjelenésre meghívott nemesek nem te-