Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

IV. Bíráskodás

februári X. tc. nóvumai: a gyilkos azonnal elfogandó vagy kezesség alá vetendő'; aki visszaeső gyilkos, azt a nemesi szabadság se mentse meg a pere végéig fogságban tartásától. Ha a sérelmesek bármi ok miatt nem perelnének a gyilkossal, vagy éppen megegyeztek volna vele, a törvényhatóság főtisztje hivatalból idéztesse meg, és ha elmenekült is, hozasson ítéletet perében. A 200 Frt-nál kevesebb vagyonnal rendelkező gyilkos első esetben is elfogandó vagy 200 Frt-ig kezesség alá vetendő. A gyilkos vagyonát senki ne vegye meg (annak elvesztése és ráadásul még becsértékének is megfizetése terhe alatt). A végső ítélet után a tiszt azonnal hajtassa végre ezt (fővesztés, illetve - véletlen esetén - 500 Frt büntetés terhe alatt). A törvény nem terjed ki az uralmi válság harcaiban történt emberölésekre. Ha egy faluban vagy határán megölt személyt találnak, a helység 18 éven felüli lakosai a tetthelyen hittel mentsék magukat, nincs hírükkel a dolog. Az 1683. februári IX. tc. csak korábbi törvények megerősítése annyi új elemmel, hogy a sértett fél döntésére hagyja: sedrián, octavalis vagy országgyűlési törvényszakon keresi-e rövid perrel igazát. A quinque casus. A hatalmaskodás öt kiemelt esete, a quinque casus megítéléséről külön csak az 1591. novemberi VII. tc. szól: ezek az egyes natiók törvényszakain seriesen kívül ítélendők meg. A hatalmaskodást perekről általában először az 1556. november-decemberi törvény szól: az 1540 utáni hatalmaskodások ügyeit a többi, octavalis törvényszakokon kívül tárgyaltatni szokott perekkel együtt ítéljék meg. Részletesebb szabályozás az 1581. szeptemberi III. tc: a Báthory Kristóf halála óta történt hatalmaskodások miatt tett panaszra a fejedelem adjon bírói parancsot a területileg illetékes törvényhatósági főtisztre, az „mindjárást törvénytevő személyeket gyűjtessen" a per ellátására, fellebbezés esetén a fejedelmi tanácsnak az udvarban levő tagjai revideálják a pert, és a törvényhatóság tisztjei gondoskodjanak az ítélet végrehajtásáról. Erőszakos föld- vagy ingóságfoglalás esetén a tisztek (vizsgálat után) helyezzék vissza birtokába a jogos birtoklót. Ha a hatalmaskodó nem is jelenik meg, a másik fél kérésére a tisztek hajtsák végre az ítéletet. A sértett a hatalmaskodás terhe iránt is pert indíthat. (E rendelkezések mindenesetre csak Báthory Kristóf temetéséig érvényesek.) A tisztek által elkövetett hatalmaskodások kivizsgálására és ellátására a fejedelem küldjön ki biztosokat. Lényegesen módosítja, illetve kiegészíti ezt a törvényt az 1582. április-májusi országgyűlés két tc-e. Az V. tc. nem bírói paranccsal, hanem fejedelmi „missilis levéllel" (egyszerű kancelláriai rendelettel) utasíttatja az illetékes törvényhatósági főtiszteket a per megindítására, rövid pert rendel (egy exmissióval) az ily esetekben, fennhagyva a fellebbezés jogát, a quinque casus ese-