Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

IV. Bíráskodás

lehessen élni (utólag bizonyítva, hogy nem volt szükség a személyes megjelenésre). Az 1648. március-áprilisi XIV. tc. (Nadányi István pere kapcsán) a fejedelem diffamálóit kötelezi személyes megjelenésre (leszögezve: a panasz, könyörgés, „törekedés" nem számít diffamatiónak). Rákóczi György halála után e kérdésben különösen ható kompromisszum születik: az 1649. január-márciusi XV. tc. csak az I. Rákóczi Györgyöt diffamáló Nadányi ellen tartja fenn az előző törvény erejét, egyébként eltörli. Az ügyvédvallás, illetve ügyvédszó-megvonással kizárólag 16. századi törvények foglalkoznak. Az 1558. március-áprilisi törvény a nemesasszonyok főispánjuk előtti ügyvédvallását engedélyezi, nem szükséges ezt ítélőmester előtt tenniük; a főispánok ezt jelentsék a királynőnek, és ennek nyomán állítsa ki az ítélőmester a procuratoria constitutiót. Ezt erősíti meg az az évi szeptember-októberi törvény is (a betegekre is kiterjesztve a kedvezményt, az alispánok és fő bírák elé utalva az ilyen ügyvédvallókat, akik aztán maguknak az ítélőmestereknek kellett jelentsék az ily aktusokat). Ideiglenesnek szánt intézkedés az 1570. májusi VI. tc: a következő országgyűlésig a magyar natio tagjai 6 Frt-tal megvonhatják ügyvédjük szavát. A kérdést azonban csak az 1578. április-májusi gyűlés rendezi XII. tc.-ével, a régi mértékben rendelve a revocatio terhét, és csak a communis inquisitio, eskületétel, oculata revisio bíróilag kijelölt napja előtt tett revocatiókat tartva érvényesnek. Ez az országgyűlés két további törvényben foglalkozik az ügyvédek tevékenységével: a VI. tc. a fejedelem vagy a tábla által rendel ügyvédet kijelöltetni annak a szegény nemesnek, aki hatalmasabb ellenfele ellen nem talált fizetésért ügyvédet (természetesen az így kirendelt ügyvédet is megilleti a fizetség), a VII. pedig eltörölve a perben procuratoria constitutióját felmutatni nem tudó ügyvédet sújtó 60 Frt büntetést, elégnek tartja azt, hogy az ily ügyvéd ne szólhasson megbízója perében, és az ellenfél legyen a pernyertes. Az ügyvédek fizetéséről az 1615. májusi IX. tc. intézkedik (túlkapásaik hatására): a főtörvényszékeken nagyobb perek után 10 Frt legyen honoráriumok, a kisebbekben súlyukhoz képest kevesebb. Az alsó székeken ennek fele a tiszteletdíj. Per non venit-ítélet A per non venit-ítélet kérdéseit is az 1578. tavaszi nagy perjogi szabályozás érintette először. Az 1588. április-májusi IX. tc. rendelkezik úgy, hogy a partiumi perekben a per non venit-ítéletet csak a per proc-