Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

IV. Bíráskodás

Egyéb bűntettek A lopók ellen (itt nemcsak egyszerű lopásról van szó, hanem a rablásnak bizonyos eseteiről is) egyetlen külön törvény szól. 1651 február-márciusában az ily büntettek elszaporodására hivatkozással hoznak oly törvényt (III. tc), hogy a 3 Frt-ot meghaladó elsó' lopásért megbélyegzés járjon. Az orgazdákat, tolvajok pártfogóit és más bűnpártolókat is sújtja két törvény: az 1607. júniusi XXVI. tc. a tolvajok pártfogóinak (nemeseknek és nem nemeseknek egyaránt) a törvény szerinti büntetését teszi a tisztek kötelességévé, az 1643. április-májusi XIV tc akasztással fenyegeti az „orzásnak, lopásnak fautorit". A paráznák büntetését szabályozza az 1571. november-decemberi XXI. tc: a városokban élő paráznákat ne számkivetéssel büntessék, hanem halállal; csak a házassági kötelékben nem élőknél elégedjenek meg vesszőzéssel és a városokból való kiűzetéssel. Az 1641. április-májusi VII. tc. az 1619. májusi III. tc erre vonatkozó rendelkezésének megerősítése. A sodomiták ellen 1686 tájt előbb a fejedelem és a deputatio rendelkezik, vizsgálatot rendelve, majd az 1686. augusztusi VIII. tc. helyesli ezt az intézkedést, és az 1687. február-márciusi XV. tc. sürgeti e törvény végrehajtását. Utolsónak említjük az alaptalanulvádaskodók elleni törvényeket. Az 1573. októberi IV. tc. szerint az ily cselekmény elkövetőjét az a büntetés sújtsa, ami a megvadultra várt volna a vád beigazolódása esetén. Az 1639. májusi XIV. tc. csak általában intézkedik a sinistra expositiók büntetéséről. PERJOG A büntetőjoginál sokkal nagyobb arányú a perjogi vonatkozású törvényhozás. Perjog általában A perjogot általában érintő'törvények sorát az 1556. november-decemberi törvény nyitja meg: az 1540 óta elkövetett hatalmaskodásokat és a többi, octavalis törvényszakokon kívül tárgyaltatni szokott pereket Erdélyben a régi szokás szerint ítéljék meg, Magyarországon pedig a folyamatosan tárgyaltatni szokásosokat úgy, a többit törvényszakon. Ezt a