Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

korának másik két iskolaügyi törvénye a gyulafehérvári kollégium építésére rendel adót (1633. április-májusi XII. tc.), illetve (az 1622-es törvényre válaszolva) a fejedelmet hatalmazza fel a kolozsvári (Farkas utcai) iskola építésére (1638. április-májusi II. tc). Újabb jó két és fél évtizedes szünet után az Apafi-korszak első, konszolidációs éveiben ismét a rendek érdeklődési körébe kerül az iskolák ügye. Az első törvény, az 1664. novemberi VII. tc. voltaképpen az 1624. évi megerősítése - de most már némileg ellenkező éllel: minthogy a rendek szerint az iskolába menő jobbágyfiak egy része csak a jobbágyság elől lappang, a jobbágyfiúdiákok állítsanak kezeseket arról, hogy prédikátornak vagy iskolamesternek helyezkednek (különben a jobbágyi állapotba kerülnek vissza). Az 1667. január-februári gyűlésnek két törvénye is gondoskodik az enyedi kollégiumról: a XI. tc. az enyediek hátralékos adójának beszolgáltatásáról gondoskodik a kollégium számára, a XVI. tc. az újonnan megnemesített enyediek megnemesedésük előttről való adórestantiáit rendeli ugyané célra. Az 1668. január-februári XXXIV. tc az iskolamesterek elfoglalt tizedét vagy quartáját adatja vissza - ezzel zárul le a konszolidációs időszak. Már magában áll a korszak végén az 1683. februári XVII. tc: a román deákok adják meg földesuruknak az Approbatae Constitutionesben rendelt honoráriumot. Hiteleshelyek A közigazgatási tárgyú törvények ismertetésének legvégén kell foglalkoznunk egy speciális tárgykörrel: a hiteles helyek országos levéltárainak őrzésére, kezelésére hozott törvényekkel. A korszak első törvényei még az 1540-155 l-es korszak zavarainak egy momentumára keresnek orvoslást: Horváth Mihály elzárja a gyulafehérvári káptalan levéltárát az oda iratok kikéréséért járuló rendektől, és az 1549. decemberi országgyűlés törvényben (VI. tc.) kénytelen kérni e visszásság megszüntetését a királynőtől; 1550 februárjában (II. tc.) megismétlik e kérést. Ismeretes, hogy a reformáció folyamán a nagy erdélyi hiteleshelyi levéltárak fenntartói: a gyulafehérvári és váradi káptalan meg a kolozsmonostori konvent megszűntek, e levéltárakról azonban (fejedelmi és rendi érdek egyaránt lévén a bennük őrzött jogbiztosító iratanyag fennmaradása) gondoskodni kellett. Némi halogatás, huzavona után az 1557. júniusi országgyűlés hoz döntést irántuk: a gyulafehérvári káptalannál és a kolozsmonostori konventnél requisitorok állítandók be a levéltári feladatok ellátására; a váradi káptalan ügyét egyelőre elnapolják. A két elsőnek említett helyen requisitorok beszállítását