Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

akarná így átcsempészni a vámon, a vámos kétszeres vámot vehet. A rikai, zágoni és kézdivásárhelyi vámon nemesemberek marháján, szekerén való vámvétel adott alkalmat az 1626. május-júniusi XXII. tc.-re (az ilyen túlkapások eltiltására). Az 1630. január-februári XVII. tc. tovább bővíti a rendi vámmentességet: most már nemcsak a nemes mentességéről van szó, hanem a számára jobbágyai által vitt élésről is (ami pedig tág fogalom) és a szászságról a fejedelem számára hozottakról, illetve az onnan elfuvarozott dézsmákról is. Majd két és fél évtized múltán, az 1654. január-februári IX. tc.-ben mondják ki újra (most kifejezetten a révhajókra) a nemesi vámmentességet. A további ilyen törvények az Apafi-kor első harmadának termékei: a korábbi kiváltságot megerősítő 1667. január-februári XXIX. tc, az ezt (a Zaránd megyei nemesség panasza kapcsán) újra törvénybe iktató 1668. január-februári VII. tc. és végül egy egyedi rendezés törvénybe iktatása (1670. decemberi VII. tc: Váradi Zsigmond és utódai, illetve emberei egy darab nemesi földjüket révhez vezető országút céljára ki kellvén sajátítani, azon a réven legyenek mindig mentesek). Másfajta mentességekről egy-két törvény szól: az 1600. október-novemberi X. tc. azokat a falvakat menti fel a marosújvári hídvám fizetésének kötelezettségétől, amelyeken az odavezető országút átmegy, az 1601. január-februári XIX. tc. már egész Aranyosszéknek biztosít mentességet (a Mihai Viteazul-ellenes felkelésben vitt szerepük elismeréséül) az újvári hídvámtól; az 1627. áprilisi VIII. tc. ismét csak nekik adja a mentességet, de a tordai Aranyos-híd vámjától - ha mellette mennek el a gázlón vagy jégen (ennek az ügynek a folytatása jó fél évszázad múlva az 1678. októberi VIII. tc). Különleges vámügyi rendszabály az 1595. április-májusi XXXVIII. tc. a vándorló mesterlegények vámjáról (hídon, réven, vámon l-l pénzt adjanak, mint más közemberek); az 1622. májusi XIX. tc (a désiek és zilahiak ne éljenek vissza vámkedvezményükkel, 25-32 szekeret is a sajátjukként akarva átvinni, l-l pénzével a vámokon) és az 1683. februári X. tc. (Serédi Benedeknek a sókamarák tisztjei húzás-vonások nélkül adják ki az eltörölt szilágysági vámjai helyett neki juttatott sódeputatumot). A belső vámok ügyét tárgyazó további mintegy 25 törvény egyedi ügyek szabályozása; ismertetésüktől itt eltekinthetünk. A külkereskedelem kérdését a közigazgatási tárgyú törvények közt a kiviteli és behozatali tilalmak, illetve korlátozások törvénybe iktatásai képviselik. A legelső ilyen törvények az 1549. decemberiek: a XVIII. tc. a külföldieknek tiltja el az Erdélyből való marhakivitelt, a XIX. tc. mindenkinek megtiltja a ló, prémek, a marha-, juh- és kecskebőr kereske-