Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

I. A fejedelmi tisztségre vonatkozó törvények

vényesen biztosították magukat, hogy fegyverrel az ne próbáljon változtatni így kialakult helyzetén: ha a gubernátor és a tanács híre nélkül mégis hadat fogad - fejeződnek be a conditiók -, amazok eloszlathatják azt, sőt ha jelentősebb ellenséges szándékot tapasztalnak nála, fejenkénti felkelést rendelhetnek el (sürgős esetben ehhez a gubernátoron kívül elég az összehívható tanácsurak többségének akarata). A két veszekedő harcából kikerülő nevető harmadikra, /. Rákóczi Györgyre persze ezek a különleges rendszabályok nem érvényesek; az ő conditiói az 1543-1598-1608-1613-as sorozatot folytatják. Az alappontok itt is a - libera electio; - a négy recepta religio; - a rendek jogainak megtartása (ez itt bizonyos vonatkozásokban részletesebb kifejtést nyer: a fejedelem a főrendeket, tanácsurakat, főtiszteket megtartja tisztükben, a haza fiait idegenekért nem mellőzi - utalás Brandenburgi Katalin politikájára -, székely kapitányokat, generálist saját nemzetükből valókat, köztük lakókat nevez ki, a székely királybírákat a szék választja, a főispánok is az illető vármegyékből legyenek); - a törvények megtartása; - az igazságos ítélkezés (olyan konkrét kikötéssel bővítve, hogy a fejedelem törvényszakon nem ül be a per megvitatására a táblára, hisz az mint legfőbb bíró elé úgyis elébe kerül); - a libera vox; - a tanáccsal való kormányzás elve és a hamis tanácsadók büntetése; - a törökpártiság és a keresztyén országokkal való jó viszony (a fejedelem az utóbbiak ellen ok nélkül nem viselhet támadó hadjáratot); - az ország területének el nem idegenítése mint jelentősebb elvi nóvum kerül a conditiókba; - az előző gyulafehérvári gyűlésen végzett unió feltételeinek megtartása és mint a helyzetből fakadó konkrét követelés az, hogy Rákóczi védelmet nyújt a leköszönő Bethlen Istvánnak „előbbcni uraságában", jószágaiban biztosítja méltósága sértetlenségét - és megtartja Bethlen István törvényesen kibocsátott donatióit, collatióit, inscriptióit, annuentiáit. Egészen időleges érvényű követelés volt a conditiók utolsó pontja: a fejedelem Udvarhely várát illetően a rendek döntéséhez tartja magát. Ez a conditio-formula most már véglegesnek tűnik; mikor az ifjabb Rákóczi Györgyöt, még apja életében, az 1642. február-márciusi országgyűlésen fejedelemmé választják, conditiói szinte teljesen azonosak apjáéival, csak az Udvarhely várával kapcsolatos pont marad el, és a