Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

teni a hidat). A Bihar megyeiek „törekedésekre" tesz ígéretet a fejedelem a Köleséren és Sebeséren híd építésére (1635. május-júniusi XXXV. tc.). Innen ez a tárgy jó idó're eltűnik a törvényhozás látóköréből. Csak az Apafi-kor hoz még néhány hídügyi törvényt. A marosváradgyai, fogarasi és dési hidat azok építsék, akik addig is - rendelkezik az 1664. novemberi V. tc, az 1667. január-februári XXVIII. tc. a dési híd ügyében annyit enged, hogy a kamaraispán megkeresésére a megye is legyen segítséggel (magok hasznokért), a váradgyai hídról csak azt mondja ki, hogy az odahordott fákat maguk hasznára fordítók pótolják a hiányt, az 1669. január-márciusi XXXI. tc. pedig csak megerősíti a váradgyai híd építéséről korábban hozott törvényeket. Az Alvinc és Borberek közti nagy hidat nemesek és jobbágyok egyenlőképp építsék - rendeli el az 1670. decemberi III. tc. Az 1680. májusi országgyűlés (VIII. tc.-ével) Szederjes és Szászkézd közt a patakon építtet hidat (a közeli magyar, székely és szász falvak munkájával, a továbbiakban Szederjesre és Héjasfalvára bízva a híd gondozását). Ezt erősíti meg az 1682. február-márciusi XXII. tc, kimondva egyben, hogy Désnél és Bethlennél a birtokosok építsenek (a megye segítségével) hidat, és általában véve azok a helységek tartsák fenn a hidakat és töltéseket továbbra is, amelyeknek határán vannak. A révtartás néhány tc. tárgya: az 1615. májusi XIX. tc.-é (az illyefalviak, doboliak, hormányiak továbbra is a régi szokás szerint közösen tartsanak révhajót), az 1631. június-júliusi XXI. tc.-é (a dési bírák két jó révhajót tartsanak a Szamoson) és az 1651. február-márciusi XXIX. tc.-é (Szurdok és Kabolapataka helységek ne tartsanak hajót). Mezei gazdálkodás Áttérve most a - modern terminust használva - gazdasági tárgyú törvényhozásra (ami ti. ebből a közigazgatási ügykörbe tartozik): mezőgazdasági, ipari termeléssel közvetlen kapcsolatban álló törvényt meglehetősen keveset találunk. A mezei gazdálkodás rendjéről összesen alig szól több törvény a másfél évszázadban, mint a jobbágykcresésról egy-egy e téren termékenyebb országgyűlésen. Inkább a birtokjogi és mezőgazdálkodási jogszabály közti határesetnek, mint tisztán az utóbbinak számít az 1560. novemberi országgyűlésnek az a törvénye, hogy a helységek határain, a régi szokás szerint, a szomszéd falvak is szabadon legeltethetnek. Ugyanúgy határesetnek számít az 1640. április-májusi országgyűlés V. tc-ében szabályozott eset (ezt a törvényt erősíti meg az 1649. január-márciusi