Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

helységek, amelyekre a máramarosi tisztek e célra lovak tartását vetették ki, büntetés terhe alatt teljesítsék e kötelességüket. Két 1678. októberi törvénynek is tárgya a postálkodási mentesség: a IX. tc.-nek (a zászló alatt levó'sepsiszentgyörgyi vitézlő" rendeket postaló adásával ne terheljék) és a XIII. tc.-nek (ez az enyedieket, tordaiakat és kolozsváriakat veszi ki, azok „haza oltalmára való gyakori felülés miatt" amúgy is eléggé meg lévén terhelve). A négy ismertetett csoporton túl számos olyan törvény született még, amelyeket egyedieknek kell tekintenünk. Ilyen az 1626. május-júniusi XX. tc. (a fejedelem a háromszéki postálkodás költségeire a vám jövedelméből adjon illő költséget); az 1633. április-májusi XXXV. tc. (a kolozsváriak csak fejedelem és ország dolgában postálkodjanak); az 1637. márciusi XI. tc. (köszönet a fejedelemnek a Váradnak tett postálkodási engedményekért). A máramarosi postálkodásról szól két törvény is az 1640-es évek elején: az 1641. április-májusi XII. tc. (az ottaniak válasszanak az egyházi nemességből vagy tíz megfelelő személyt a postálkodásra, azok legyenek mentesek a hadakozástól, más szolgálatokból és teherviseléstől) és az 1642. február-márciusi VIII. tc. (az ottani nemességtől ne követeljenek postalóadást, a szegénység állatait és szekereit se vigyék tovább a régi szokás szerintinél). Hátszeg korábbi fejedelemtől nyert postálkodási kiváltságát (azzal a feltétellel mentes a postálkodástól, hogy magyar prédikátort, templomot és iskolát tart) erősíti meg az 1665. májusi IV. tc. Az egyedi jellegű törvények közt kell említeni a fejedelmi udvar vonulásakor a hadnépnek és más udvari népnek adandó postaszekerekről rendelkező 1668. január-februári XXI. tc-et (100 gyalog holmijának szállítására két szekér adandó, feleségük és családjuk járjon gyalog, ha velük akar járni; más udvari cselédek alá is „illendőképen" rendeljenek szekeret a tisztek) és az ezt mintegy kiegészítő 1669. január-márciusi V. tc-et (az udvar vonulásakor a fiscus szükségére kellető szekerekről az udvarmester rendelkezzék; a fiscalis tisztek, szükség esetén, az illetékes törvényhatóság tisztjein át szerezzenek fuvarhoz szekeret és vonómarhát). A bereckiek postálkodását szabályozza az 1673. november-decemberi XIX. tc. (a postálkodásra költöttek adójukba számítandók, az ott Moldvába stb. átmenő postákról a kézdiszéki alkirálybíró rendelkezzék: kinek és mennyi lovat adjanak a bereckiek; postaló elhullását az országgyűlésnek kell jelenteni, és az kártalanítja majd őket). Az 1687. február-márciusi XVI. tc. végül a szász universitást szólítja fel Szász városszék postálkodási terheinek megkönnyítésére (a portai követek, posták ott menvén át).