Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

A fejedelmi tábla tisztségeivel kapcsolatban is csak néhány törvény jött létre e korszakban. Az 1557. februári gyűlés csak annyiban kötné meg a királynő kezét az ítélőmesterek és táblai assessorok kiválogatásában, hogy azok az ország törvényeit és szokásait ismerjék. Az 1588. decemberi XIX. tc. szerint a fejedelem nevezze ki a táblai ülnököket, és lássa el őket fizetéssel, adjon elnököt is nekik. Az 1606. áprilisi IX. tc. a fejedelemnek engedi az ítélőmesterek és táblai assessorok kinevezését, az 1659. május-júniusi országgyűlés ugyancsak annak veti vissza ezt (Barcsai ti. ezt is felajánlotta a rendeknek), és az 1659. szeptemberoktóberi VI. tc. is csak a tábla létszámát határozza meg (az ítélőmestereken és directorokon kívül 12 főben). Az ítélőmester fizetéséről rendelkezett az 1556. májusi törvény („szakasztott" jövedelme legyen, az általa kiállított oklevelek díja viszont az uralkodó kincstárába folyjék be). A katonai főtisztségek betöltése stb. is ritkán törvényhozás tárgya. Ország generálisát egyszer választanak a rendek: 1658 januárjában (még Rhédei Ferenc fejedelemsége idején) Haller Gábort - ennek a határozatnak sincs hosszú gyakorlati hatálya. A váradi főkapitány és alkapitánya jogkörének változatlanságát mondja ki az 1639. májusi XXIII. tc. Az 1659. május-júniusi országgyűlés, Barcsai kínálására, váradi főkapitányt választ (XII. tc). h. kolozsvári főkapitánynak az 1666. szeptemberi gyűlés ad részletes instructiót (válaszul annak a rendek elé terjesztett difficultasaira). A kővári főkapitány tiszte az 1676. november-decemberi országgyűlés egy végzésében szerepel - amely ti. megerősíti a fejedelem az év áprilisában kelt utasítását a főkapitány számára a hódoltató törökkel szembeni eljárásra. Különleges helyet foglalnak el ebben a sorban az 1593-94. évi (és formailag utána is fennálló) rendi pénztár fizetőmesterének a helyzetét, teendőit szabályozó törvények: ezeket már a rendi pénztárról szólva ismertettük. Egyedi intézkedésnek számít az 1588. decemberi XLVIII. tc. a fejedelemnek hittel köteles tisztek eskütételéről - itt meglevő gyakorlat becikkelyezéséről volt szó. Ugyanilyen egyedi jellegű törvény az 1600. júliusi XX. tc (Vitéz Mihály hivatali levelezése a nemességgel magyarul vagy latinul legyen) és az 1608. március-áprilisi XVI. tc (a kancellária 1 Frt-nál ne kérjen többet az artiadusokért). A főispáni tisztség Törvények sora vonatkozott a főispáni tisztségek betöltésére, fizetésére. Az 1545. októberi IX. tc csak arról intézkedik, hogy ezek kapják meg fizetésüket és restantiáit. Az 1550. februári X. tc. már konkrétab-