Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

búzáját onnan - II. Rákóczi György adományából - elvitték anélkül, hogy ország szolgái lettek volna, tartoznak ezt visszaadni). A többi várak ügyeit egyenként egy-két tc. ha illeti: az 1560. márciusi törvény a Dyenes László kezén levó illyei várét és a Partiumban Bajomét, Zsákáét, Bethlenó'siét, Sarkadét, Szalontáét és Tótét, az 1571. januári törvény részletes rendelkezései Szászsebesét (az uralkodó ossza 4 felé a szászsebcsi „kerítést", és egy részét magának választván, a másik háromra vettessen nyilat a három natio közt; az építésre felvetett adóból az ispánok fogadjanak ökröket, szekereket, béreseket és tavasszal kezdjék el a mészkő hordását; a mészégetést Orbay Miklós, a vár építésének fó'pallérja és az uralkodó által melléje rendelt személyek irányítsák, Orbay kötelessége a téglavettetés és égettetés; Szent György-nap után a megyék 600 „apró mívest" bocsássanak l-l hónapra az építkezés rendelkezésére, Lengyelországból tóásókat és kőműveseket igyekeznek hozatni, a székelyek és szászok a magyar natióval egyenlő terheket vállalnak ebben); az 1600. október-novemberi XII. tc. a székelyek által lerombolt várhegyi és udvarhelyi vár újjáépítését (az elsőt Háromszék és Csík, a másodikat Udvarhelyszék, Gyergyó és Kászon építsék). A Jenő és Lippa ügyét is érintő 1612. májusi XIV. tc.-ről már szólottunk. Huszt építéséről Bethlen Gábor alatt hoznak törvényt, és ezt az 1637. márciusi III. tc-el megerősítik. Az 1659. május-júniusi országgyűlés Várad mellett más partiumi várak erődítését is elrendeli: a XXIV. tc-el Zsákáét (az az évre Bihar megyéből ígért közmunka egy része a belényesi járásé, oda fordítandó), a XXIX. tc. Belényesét (a város bepalánkozásában és árkolásában a környezővidék legyen segítséggel nekik). Az 1660 után kialakult helyzetben, az országban mélyen behatoló török hódoltatás alatt, még Dés erős palánkkal körülvételét is el kell rendelni (1665. júniusi XL. tc). Az 1667. január-februári XXXVI. tc. a somlyai tiszteknek ad teljhatalmat a vár erődítésére. Néhány korai törvény tárgya várak lerombolásának, építésének fejedelmi engedélyhez kötése. Az 1540. augusztusi V. tc. írja elő Bálványosvára lerontását; az 1545. novemberi törvény a szász falvakban levő várak lerombolását és a bontási anyagból a fő szász városok erődítését; az 1550. májusi törvény az újonnan épült várak általában való lebontását; az 1558. szeptember-októberi az 1540 óta épült erdélyiekét (a magyarországiakét - azok önvédelemi célokat szolgálván - nem). A várépítést uralkodói engedélyhez (hűtlenség büntetésével fenyegetőzve) az 1565. januári törvény köti (egyben felhatalmazva János Zsigmondot a meglevők felülvizsgálatára és a haszontalanok elbontására).