Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

Előszó

fejedelemsége idején készült el az a gyűjtemény, amely az akkor létező valamennyi és fellelhető articulust magában foglalta. Miután a plánumot az 1653. évi gyulafehérvári országgyűlés megtárgyalta, az Erdélyországnak és Magyarország hozzákapcsolt részeinek megerősített végzeményei (Approbatae Gonstitutiones Regni Transsylvaniáé et Partium Hungáriáé eidem annexarum) címmel hatályba lépett. (Az Approbáták öt részre osztva egyházjogot, államjogot, a rendek és nemzetek jogait, valamint közigazgatási jogi szabályokat rendeztek.) 1688-ban I. Apafi Mihály fejedelem egy bizottságot küldött ki az Approbáták kiegészítésére, amely eleget téve megbízatásának, 1669-ben a gyulafehérvári diétának bemutatta az elkészült munkáját. E gyűjteményt Erdélyországnak és Magyarország hozzácsatolt részeinek összegyűjtött végzeményei (Compilatae Gonstitutiones Regni Transsylvaniáé et Partium Hungáriáé eidem annexarum) címmel bocsátották ki. A Gompiláták az Approbáták időbeli folytatása volt. Erdély jogi kultúrájának egyik legbecsesebb hozadéka a magyar jogtudomány és jogi praxis számára a magyar nyelvű jogalkotás. Az Approbatae Gonstitutiones és a Compilatae Constitutiones a hivatalos magyar jogi nyelv első komoly emlékei. A dekretális jogalkotás területén a magyar nyelvű jogszabályok kibocsátására ezek az erdélyi gyűjtemények az első példák. Erdélyben készült el Werbőczi Tripartitumámk magyar nyelvű fordítása is.

2 Nem véletlenül volt Trócsányi Zsoltnak, az Erdélyi Fejedelemség avatott kutatójának dédelgetett álma az életművét beteljesítő nagy mű: miután számtalan monográfiában aprólékosan feldolgozta az erdélyi országgyűlések, a fejedelmi hatalom, a központi és helyi kormányzat históriáját, történeti és államtudományi tanulságait, a joghistória terrénuma felé fordult. Ahogyan az erdélyi diéták tárgyalásairól szóló kötetének törvényalkotásra vonatkozó részében fogalmazott: „...nem követhetjük azt a módszert, amit másutt alkalmaztunk: a kb. 5000 törvény elemzésének részletes bemutatását. Ettől egyébként is mentesít bennünket az, hogy a 16-17. századi erdélyi államisággal foglalkozó egy másik munkánkban (»A fejedelmi Erdély országos jogának kialakulása^ teljes részletességgel mutatjuk majd be ezt a tárgyilag rendszerezett törvényanyagot." Trócsányi megkezdte az ígért kutatómunkát, de a sors közbeszólt: befejezni, lezárni a kutatást sajnos már nem tudta. A család által őrzött töredékes kézirata azonban arról tanúskodik, hogy meglehetősen előrehaladt a munkában. Az alább közölt mű 2 Bálás G. - Domokos A.: Erdély rövid jogtörténete 1947-ig. 1991; Dósa E.: Erdély-honi jogtudomány. I—III. Kolozsvár, 1861; Endcs M.: Erdély három nemzetes négy vallása autonómiájának története. Budapest, 1935.