Endrei Walter: Technikatörténeti Források : A Helytartótanácsi Levéltár műszaki tárgyú metszeteinek rézlemezei (Budapest, 1992)

Tűzvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos eljárások és eszközök

A kiadványt - melynek több példánya a C 51 - Departamentum politiae in genere et civitatum -1834 - Fasc. 17. -No 1. jelzet alatt található - a Helytartótanács az 1833. december 10-én, Bécsben kelt királyi rendelet értelmében az országban használatos nyelvekre lefordítva megküldte valamennyi törvényhatóságnak. Az 1., 2. és 3. ábra fizikai törvényszerűségek szemléltetésével a szigetelő réteg szerepét magyarázza. (A fémhálóval fedett pipa tüze nem gyújtja meg a környezetében lévő éghető anyagokat. A kanálra cseppentett víz nem párolog el hő hatására, ha a kanalat előzőleg bekormozták. Ha az ember láng fölé helyezett, fémhálóból készült hengerbe dugja az ujját, néhány percig ott tudja tartani anélkül, hogy megégetné azt.) A szerző számos kísérletet végzett a tűzoltók számára megfelelő védőruha kialakítása érdekében. Kísérletei eredményeként megállapította, hogy a védőruhának két rétegből kell állnia, mégpedig kettős finom acélsodronyra felvitt azbesztből készült maszkból, ruházatból, kesztyűből és csizmából (4., 8., 12. és 13. ábra), valamint fémhálóból készült sisakból és öltözékből (5. és 9. ábra). A sisak biztonságos voltát a 6. ábra szemlélteti. A tűzoltók személyi védelmét szolgálja még a fémhálóból készült könnyű pajzs (10. és 11. ábra), továbbá egy fémhálóval fedett biztonsági lámpa (14. ábra) is. A tűzben rekedt személyek mentésére készült, függőágyhoz hasonló sodronyt a 7. ábra mutatja. Gyermekek mentésére különleges eszközt dolgoztak ki: fémhálóból készült, vállra vehető zsákot, melyet belül azbeszt kendővel bélelnek ki (10. ábra).