Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)

Détshy Mihály: Az utolsó Palóci végrendelete

ugyancsak egri kanonokot, továbbá Monyorósi Jánost, Palóc várának várnagyát, aki Mohács után a család legfőbb bizalmasa és tisztje lett és a cékei várkastély várnagyát, Henselowsky vagy Henselóci Istvánt, aki utóbb urával együtt a mohácsi csatában veszett. Palóci Antal végakarata nem teljesült, részben azért sem, mert húgát nem fiúsították, és így nem lehetett a családi vagyon örököse, csupán leánynegyed illette meg. Ezt két bodrogközi falu és további kettő fele részének alakjában 1536-ban kapta meg Perényi Pétertől, aki — bár Palóci rokona volt — János királytól és Ferdinándtól is új adományként kapta meg a birtokok nagyrészét, míg kisebb részét a Palóciakkal közös őstől származó Dobó fivérek kölcsönös örökösödési szerződések alapján, továbbá mások szerezték meg. Palóci Katalin unokái Perényi Péter letartóztatása, majd halála után 1548-tól kezdtek pereskedni az egykori Pálóci-birtokokért. Az évtizedekig elhúzódó perek során számos tanúvallatásra került sor az 1580-as évekig. A nagyszámú, mintegy 270 tanú közül egyetlen falusi jobbágynak, a Zemplén megyei jesztrebi Terem Balázsnak volt hiteles értesülése Palóci végrendeletéről. Latin változatban fennmaradt vallomásában ezeket mondta: „tudja, még jól emlékszik, hogy a mondott néhai Palóci Antal, mielőtt a mohácsi hadba indult volna, az összes Pálóci-féle jószágot Sárospatak várával együtt húgára, a néhai Palóci Katalinra hagyta végrendeletében".

2 Ugyanakkor, 1580-ban az olaszliszkai Mager Sántha Mihály úgy tudta, hogy Palóci Antal és Perényi Péter összes birtokukra nézve olyan kölcsönös egyezséget köttettek, hogyha egyikük a mohácsi ütközetben netalán halálát lelné, az elesett minden birtoka a túlélő másikra szálljon.

3 A nagybozsvai Terhes Simon szerint Perényi Dobó Ferenccel szemben ugyanerre a megállapodásra hivatkozott, míg Dobó az ő rokon voltukra.

4 A végrendelet keletkezésének körülményeiről még a 16. század végén is fennmaradtak más változatok. 1588. január 28-án Ernő főherceg — bizonyára a Szepesi Kamara tájékoztatása alapján — így írt Rudolf királynak: „Amikor az említett Palóci Antal a néhai Lajos királlyal hadba akart vonulni, a fehérvári keresztesek káptalanja előtt végrendeletet tett, amiben minden birtokát nővérére, Katalinra hagyta, és ezt utóbb az említett Lajos király is megerősítette."

5 *** 2 MOL P-45. Kis családi levéltárak, Békássy család 4. cs. 1580. jún. 22. 31. tanú. 3 Uo. 7. tanú. 4 Uo. 18. tanú.