Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)

Györffy György: Adalbert király idézőpecsétje

Hipotéziséhez e helyütt szólok hozzá, röviden felvetve néhány történeti, névtani, és a teológiát is érintő pecsétképi szempontot. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy - mint az Kubinyi által is jól ismert - III. Béla királynnknak a születése után adott keresztnevét nem ismerjük, de bizánci trónörökös-jelölt korában az ifjabb korú Bélát többnyire az Alexios görög keresztnéven említik.

6 Sanctus Alexius (Szent Elek) a római egyházban és az Árpádok királyi udvarában egyaránt tisztelt szent volt. Nevét Magyarországon bizonyára a Szent Adalbert által kétszer felkeresett Róma-aventinusi San Alessio monostor hatására kapta az Esztergom-Szentkirály helyén II. Géza király által alapított és Szent Istvánról nevezett „stefanita" ispotályos-keresztes kanonokrend anyaháza.

7 Ennek előzményeként okkal kereshetünk egy királyi udvarházat, talán a szent király által halála idején lakott curtis-t, amelyhez egy Alexiusnák szentelt kápolna is tartozott. Ebben hirdetett ítéletet Egyed római subdiakonus, pápai káplán 1230. július 24-én (apud Hospitale Sancti Regis in Strigonio, in capella Sancti Alexii),

8 így nehezen hihető, hogy III. Béla Magyarországon kényszerült volna megváltoztatni a római latin és a bizánci görög egyházban egyaránt tisztelt szentről adott keresztnevét. Ha pedig III. Béla keresztneve Alexius volt, akkor az Isten bárányával ábrázolt Adalbert király inkább egy előző Béla királlyal azonosítandó, s így komolyan számításba veendő II. Béla, kinek keresztneve nem ismert. Erre a névazonosításra több érv hozható fel. Kubinyi idézi Helmut Beuman azon véleményét, mely szerint „a királyi ábrázolásnak a pecséten az a feladata, hogy az uralkodót megjelenítse."

9 Nézetem szerint az Isten báránya jelkép inkább kapcsolatba hozható a gyermekkorban megvakított II. Vak Bélával, mint az országunkban példás igazságossággal és eredményességgel uralkodó III. „Nagy" Bélával. Ami a pecsétkép jelentőségét illeti, ennek felismeréséhez főleg a Szabó Ferenc S. J. és Nagy Ferenc S. J. által magyarra is lefordított Biblikus teológiai szótár (Róma 1976) nyújtott lehetőséget.

10 Ebben a BÁRÁNY (ISTEN BÁRÁNYA) címszó alatt megkülönböztetik az Otestamentumban szereplő Jahve szolgája jelentéstartamát az Újtestamentum keresztény értelmezésétől. A keresztény hagyomány Krisztusban „az igazi húsvéti bárányt" látta. Jézus a bárány ( 1 Pét 1, 19.; Jn 1, 29.; Jel 5., 6.), ... bűntelen (1 Pét 1, 19 ....), aki az embereket vére árán vásárolja vissza (1 Pét 1, 18k; Jel 9k [9-13.]),... a Bárány vérének az erejében (Jel 12,11.) legyőzték a Sátánt". E fejezet külön foglalkozik az Újtestamentum János jelenéseiben több helyütt említett, hasonló jelentésű égi Bárány fogalommal, mely misztikus voná6 Moravcsik Gyula: Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai, Bp. 1984. 218., 238., 259., 273., 281., 292-293., 308., 313. 7 Boroviczényi Károly: Cruciferi Sancti Regis Stephani. Tanulmányok a stefaniták, egy középkori magyar ispotályos rend történetéről. Orvostörténeti Közlemények 133-134.(1991-1992) 8 PRT 1.700., vö. Györffy György: István király és műve. Bp. 1977. 392., valamint Györffy 11.278. és uő.: István király és műve. Bp. 1977. 392. 9 Zur Entwicklung transpersonalen Vorstellungen. Das Königtum, seine geistigen und rechtlichen Grundlagen. In: Vorträge und Forschungen, Bd. III. Sigmaringen 1973. 204. 10 A kötet francia eredetijét Xavier Léon-Dufour szerkesztésével Jean Duplacy, Augustin George, Pierre Grelot és Marc-François Lacan szerzőtársak írták (Paris 1970).