Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)

Engel Pál: Egy előkelő család az Anjou- és Zsigmond-korból: a Szentemágocs nembeli Liszkóiak

Bogdánfalvát, amely a 14. században kétszer is (1329,1374) felmerül a Bátyaiak birtokaként, ahol a szomszéd Szentszalvátoriak ellen perbe idézik őket.

60 Szintén Szentillye tartozéka volt Zablatja (1414-1491), amelyhez 1435ben három meg nem nevezett falut számítottak. Lehetséges, hogy köztük volt Zaluzsje, amely már 1329-ben Márton bán fia Miklósé, később János püspök birtoka (1414), és 1491-ben is Szentillyével járt. A török korban még falu, ma Zalusce helynévben él Vinkovci mellett délnyugatra, a Bosut túlsó partján (1910. térk.).

61 1353-ban Szentillyével együtt Hegyfalu is felmerül a Liszkóiak birtokaként, mint Berzétemonostor határosa. Ugyanez 1462-ben a Tallóciaké Szentillyével együtt, tehát minden bizonnyal a Liszkóiaké volt kihalásukig. Nyilván Vinkovci vidékén állt, de közelebbi fekvését nem ismerjük.

62 Szentillye után külön csoportként sorolják fel 1435-ben Fulouch, Damyanowch, Bagyanowch és Hropkouch helységeket „a Bosuton túl". Damjanovc azonosnak látszik ama Damjánfalva helységgel, amelyet 1414 körül sorolnak fel mint Liszkói-jószágot Draganfalva (Draganovc) után, egy különben nem ismert Kozmafalvával együtt. Hropkouch valószínűleg a törökkori Hropkovci (Horopkovci) falu az ivankovói náhijében, amelyben 1570 körül 8 háne volt, és lehetséges, hogy a mai Rokovci értendő rajta, nem messze Vinkovcitól. Onnan nézve valóban a Bosuton túl feküdt.

63 Fulouch és Bagyanowch helységeknek nyomát sem találom más középkori vagy törökkori forrásban. A következő nyolc helység közül az első öt: Mathkouch, Grabouch, Petrouch, Iwanowch és Kyksynch még Szentillyéhez számítható. Kifejezetten vele együtt, az eddig vizsgált falvakkal elegyesen merül fel 1462-ben Petrocz és Kraksyncz, 1491-ben pedig Mathkowcz, Pethrocz, Iwanowcz és Kyrsyncz. Petrócot mindkétszer Baskóc szomszédjaként sorolják fel, a másik hármat pedig közvetlenül Szentillye előtt, illetve után. Petróc valószínűleg azonos ama Péterfalvával, ahol 1390-ben János püspök testvéreit perbe idézték.

64 Fekvésüket közelebbről mindamellett nem tudom meghatározni. A fennmaradó három falu szétszórtan, az eddig felsoroltaktól távolabb keletre, a megye középső részén terült el. Pálfalva, mint a Liszkóiak birtoka, 1405-ben a Berkiek birtokával volt határos, 1411-ben pedig Maróti János bán Lovász nevű falujával. A török korban Pavlovce néven néptelen falu volt a podgorjei (tovarniki) náhijében. A helyét ma Pavlovac helynév (1910. térk.) mutatja Tovarnik mellett északkeletre. Keletre tőle feküdt Berk (a török korban Alsó- és Felső-Berak falvak az iloki náhijében), északra pedig Hosszúlovász, a mai Lovas, a Marótiak atyai uradalmának tartozéka.

65 60 1329: AO II. 447; 1374: DL 91 807. Biztosan semmi köze a másik Bogdánfalvához, a mai Bogdanovcihoz, mert ez állandóan a mikolai/borói uradalomhoz tartozott (1337-1491). 61

1491: DF 233 472; McGowan 481; Heller-Nehring 208. 62

AOVI. 66. 63 Tapu 1000, p. 137; McGowan 475. 64 1390: Zichy IV 423; 1491: DF 233 472. 65 1405: Zichy V 399; 1411: Zichy VI. 132; McGowan 441, a Berkasovo melletti (Donji és Gornji) Berakra uo. 38-39.