Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)
Engel Pál: Egy előkelő család az Anjou- és Zsigmond-korból: a Szentemágocs nembeli Liszkóiak
(1910. térk.). 43 Nagybold szintén létezett még faluként 1550 körül. Velika Bolda néven az eszéki náhijéhez tartozott 16 hánéval. 44 A mai Vera mellett északra feküdt, ahol ma Velika Boda helynévben él. Mellette Mala Boda a középkori Kisbold helyét mutatja (1910. térk.). Nagyterpenye, mint már Csánki tisztázta, a mai Trpinjával azonos, a hajdani Liszkó keleti szomszédságában. A 16. században már puszta volt, akárcsak a Liszkó mellett nyugatra fekvő Szilas, amely ma helynév Bobota mellett északra (Silas, 1910. térk.). 45 Bizonyára a közelben feküdt Lapáncs falu is, amelyet 1491-ben Nagyterpenye után sorolnak fel a szentlászlói uradalom tartozékai között, 46 továbbá Leveles, ez utóbbiról azonban több adatot nem ismerek. E kettőről a török defterek már nem tudnak. Megjegyzendő, hogy a nevezett helységek közül Terpenyéról és Szilasról Pál bán testvére, Bátyai Benedek már 1385-ben említést tesz a végrendeletében. 47 Bátya Liszkótól és közvetlen tartozékaitól kissé távolabb délnyugatra feküdt a Vuka jobb partján, Antin mellett nyugatra, ott, ahol ma Bacina helynév található. A török korban Bacin néven Antinhoz tartozó puszta volt. 48 Közvetlenül mellett állt Hermanvár kastély, amely a 16. században várrá épült ki, és a romjai még 1700 körül is megvoltak. 49 Építői nyilván a Liszkóiak voltak, Pál bán vagy valamelyik fia. Itt fekhetett Hermanfalva falu, az 1435. évi felsorolásban Bátya szomszédja. (Nem tévesztendő össze Hermánnal, amely kisnemeseké volt, és távolabb nyugat felé esett.) Tótfalu a 16. században Todfaluj néven Tordincihez (a középkori Tordafalvához) tartozó puszta volt, tehát Antin és Tordinci közé helyezhető. 50 Közvetlenül mellette, a Vuka partján (iuxta fluvium Walkó) fekhetett Csabagáta, amelyet 1491-ben is Tótfalu szomszédjaként jegyeztek fel a hermáni uradalomban. 1385-ben Bátyai Benedeknek része volt a faluban és az itteni vámban. 51 A következő csoport élén Szentillyét találjuk. Ilyen nevű helység három volt Valkó megyében, kettő közülük plébániával. Az egyik, amely a Dalj és Bijelo Brdo közti vidéken állt, az Alsániaké volt, a másik, a mai Ilinci, a Bebekeké. A harmadik, amelyről itt szó esik, már 1353-ban a Liszkói-Bátyai rokonság uradalmaként fordul elő, mint Berzétemonostor határosa. 1363-ban név nélkül Bátyai Miklós fiai: István és László birtokában találjuk, mint a Szentszalvátoriak uradalmának szomszédját. 1462-ben a Tallóciaké volt, később, 1491-ben és 1506-ban a Garai Bánfiaké, amikor tartozékaival együtt a szlakov43 Georg Heller - Kari Nehring: Comitatus Sirmiensis. München, 1973. (alább: Heller-Nehring) 120; Basbakanlik Osmanli Ar§ivi, Tapu defteri N° 1000 (Magyar Országos Levéltár, Filmtár; alább: Tapu 1000), p. 40. A szerémi szandzsák keltezetlen, 1550 körűire datálható defteré, hozzávetőleges dátumának megállapítását Káldy-Nagy Gyulának köszönöm. 44 Tapu 1000, p. 14. 45 1550 körül Trpina pusztát Pacetin után írják össze, Silas pusztát Bobota mellett: Tapu 1000, p. 18, 41. 46 DF 233 472. 47 Zichy IV. 310. 48 Heller-Nehring 13; Tapu 1000, p. 45. 49 Heller-Nehring61. 50 Tapu 437, p. 44. 51 1385: Zichy W. 310; 1491: DF 233 472.
