Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)
Draskóczy István: Sáros megye vámhelyei a 14. században
FÜGGELÉK Az 1355. évi sárosi vámvizsgálat, amely a 14. századi kereskedelemtörténeti becses forrása, nem ismeretlen sem a magyar, 1 sem pedig a szlovák 2 történetírás számára. Regesztáját Gárdonyi Albert még a század elején közrebocsátotta. 3 A családi gyűjteményt ma a Magyar Országos Levéltár őrzi. Az eredeti, csak néhány helyen szakadt hártya oklevél a DL 64672 szám alatt található meg. Hátlapján rányomott pecsét helye látható. Szövegkiadásunkban a nyilvánvaló betűtévesztéseket javítottuk. A () zárójel azt jelzi, hogy az okmány valahol csonka, de a hiány pótolható. A [] zárójellel azt jeleztük, hogy ha a szövegből valamely betű kimaradt. A felesleges betűk {} jel közé kerültek. A /-jel mutatja a sorok kezdetét, míg a mellette lévő szám a sorszámukat jelöli. A lábjegyzetekben adjuk meg a települések általánosan használt, illetve utolsó magyar neve mellett a mai szlovák elnevezést. Rövid regesztájuk a következő: 1/ 1355. január 4. Buda. I. Lajos király utasítja a szepesi káptalant, hogy küldje ki hiteleshelyi emberét, aki a sárosi ispánnal vagy alispánnal vizsgálja meg a megyei vámokat, s a vámtulajdonosokat okleveleikkel együtt február 9-re idézze a királyi jelenlét elé. Átírta: 1355. február 3. Szepesi Káptalan. 2/ 1355. február 3. A szepesi káptalan I. Lajos király 1355. január 4-i parancslevelére jelenti, hogy István sárosi alispánnal Miklós olvasókanonok a me gy e január 31-én Sároson tartott közgyűlésén a vizsgálatot elvégezték, s megállapították, melyek a vámhelyek, milyen illetékeket szedett Loránd mester Újfaluban, s milyen visszaélések történtek a megyében, majd a vámtulajdonosokat okleveleikkel együtt a királyi jelenlét elé idézték február 9-re. Excellentissimo dominó suo Lodovico Dei grácia illustri regi Hungarie capitulum ecclesie beati Martini de Scepus oraciones in Dominó perpetua fidelitate! Litteras excellencie vestre omni cum reverencia recepimus 12 in hec verba: Lodovicus Dei grácia rex Hungarie fidelibus suis capitulo ecclesie Scepusiensis salutem et gráciám! Frequens et compassibilis querimonia regnicularum nostrorum de multiplicacione tributorum et super /3 ílua et inmoderata exaccione eorundem, per que dicti regnicole nostri ad extremam paupertatis inopiam dicunt se devenisse, nostras aures regias propulsavit. * Itt köszönjük meg Érszegi Géza főlevéltárosnak a szöveg kiadása során adott segítségét. 1 Gárdonyi i.m. 8.; Fügedi Erik: Középkori magyar város privilégiumok. In: Uő: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Bp., 1981. 502. (111. jegyzet). 2 Ulicny i.m. passim, Benko i. m. 37. 3 Gárdonyi Albert: A péchújfalusi Péchy-család levéltári lajstroma. Bp., 1909. 12. (46-47. regeszta)
