Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)

Tringli István: Az 1481. évi szlavóniai közgyűlés

Thuz János egy emberét Mátyáshoz küldte, hogy a vár és a két kastély visszaadását elérje. Az illetőt a király fenyegető szavakkal elzavarta, majd a jószágokat hűséges aulicusára, Lábatlani Andrásra — Perényi várainak megvívójára — bízta, hogy Corvin János nevében igazgassa azokat. Mátyás utolsó éveiben Corvin János számára adott hatalmas vagyonból nem csupán e három uradalom eredete volt kétséges.

79 Thuz János gyermekei, Alfonz, Mátyás és Zsófia— az 1491-ben még említett István nevű fiáról nem hallunk — 1494-től kezdve hiába perelték a jószágokat a báni törvényszék, a királyi személyes jelenlét majd a nádor előtt még 1513-ban is, azokat már soha nem kapták vissza. Apjuk zálogbirtokait haláláig Corvin János birtokolta, tőle fiára: Kristófra, majd felesége második házassága révén Brandenburgi György kezére jutottak. Pedig 1498-ban Ulászló visszaítélte nekik a várat és a két kastélyt, ezenfelül Corvin Jánost 12 ezer forintnyi kár megtérítésére kötelezte.

80 A Thuzok történetének utóéletéhez tartozik az a hagyomány, melyet Bonfini nyomán a későbbi történetírás is fenntartott róluk. Eszerint a tárnokmester „nem óhajtva az ítélkezést, irigyei féltékenységét elkerülendő, gyermekeivel és vagyonával elszökött Velencébe, azt beszélik hatvanezer aranyat vitt magával".

81 E mondatból az „azt beszélik" az igaz. A fentiekből kiderül, hogy Thuz János nem úgy szökött Velencébe hanem a király száműzte. Vitt magával pénzt, sőt évi apanázst is biztosítottak számára, de a hatvanezer arany elképzelhetetlenül nagy összeg. Ennyit aligha tudott készpénzben előteremteni, akkor amikor fekvő jószágait már lefoglalták. Szökését és a magával vitt mesés vagyont bizonyára maga a király terjesztette, hogy így igazolja későbbi eljárását. Azok a kevesek, akik tudták az igazat, hallgattak. Az indítékok Mi vezetett Thuz János bukásához? Vajon a „vak igazságszolgáltatás pallosa" sújtott le rá, amikor elővették tíz évvel korábbi hűtlenségét? Maga Mátyás adta így elő az eseményeket Ervencei Lászlónak szóló kegyelemlevelében. Eszerint a király annak idején Lászlónak és másoknak is megbocsátott bűnükért (notá), most azonban a közgyűlésen az esküdtek a hűtlenség bűnéért proscribálták.

82 Ezt a lehetőséget mindenestül elutasíthatjuk. Először is éppen Mátyás „szólta el magát" többször is kegyelemleveleiben, amikor arról beszélt, hogy „mi — azaz a király — Szlavónia nemeseinek és országlakosainak egyeteme részére köztörvényszéket tartottunk". Más közgyűlések okleveleiben ez úgy hangzott, hogy „különös parancsunkból XY tartotta". 1481-ben azonban az uralkodó joggal beszélt saját köz79 Schönherr Gyula: Hunyadi Corvin János 1473-1504. Bp. 1894. 181.; Kubinyi András: A megyésispánságok 1490-ben és Corvin János trónörökösödésének problémái. (A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 16./1982.) Veszprém, 1983. Corvin János előtt rövid ideig Podjebrád Viktorin kezén voltak ezek a jószágok, mignem Mátyás őt is hűtlennek találta és birtokait elvette. Engel Pál: A magyar világi nagybirtok megoszlása a XV században. Az Egyetemi Könyvtár évkönyvei IV Bp. 1968. 311. 80 ld. a 75. jegyzetet 81 Bonfini 838. 82 DL 103935.