Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)
Tóth Norbert: A stefanita rend esztergomi házának kiadatlan hiteleshelyi oklevelei az Árpád-korból
1214,11 Tata 1221, Lébény 1229, Csorna 1237, Rahonca 1239 és Csatár 1250)12 az 1200-as évek első felében kezdte tevékenységét. A stefaniták hiteleshelyi működése a legtöbb szerzetesrendi konventhez képest korábban indult meg (1222). A fennmaradt okleveleik számát (103 db) tekintve kitűnik, hogy a szerzetesrendi intézmények között ez volt a legjelentősebb hiteleshely - különösen szembetűnik ez, összehasonlítva a székesfehérvári johannita konvent (1243-tól) fennmaradt okleveleinek tükrében, és a káptalaniakkal összevetve (egri 292 db,l 3 győri 100 db felett,! 4 fehérvári 150 dbl 5 és pécsi 114 dbl 6 ) a fontosabbak közé sorolhatjuk. A számadatokon kívül az oklevelek is alátámasztják az esztergomi ház jelentőségét: 1220 körül Miklós nádor a pannonhalmi apát és a somogyi várjobbágyok közötti perben hozott ítéletét megörökítő chirographált oklevelének egyik példányát a keresztesek esztergomi házában rendelte megőrizni. I 7 III. Honorius pápa 1220-ban felszólította II. András királyt, hogy Imre király által a keresztes rendházban Konstancia királyné részére deponáltatott 30 ezer márkát szolgáltassa ki az özvegynek.l g 1231-ben a pápa az esztergomi keresztesek mesterét (Lőrincet?! 9 ) j s megbízta Lukács érsek szentségének kivizsgálásával. 20 1233-ban II. András az egyház érdekeit is védő beregi egyezményre a stefaniták esztergomi házában esküdött meg újra. 2 ! Az első fennmaradt hiteleshelyi oklevél 1222-ben kelt, az intitulatio-ban még az oklevél auctor-a (Detricus és Herduinus) szerepelt. 22 Az egyházi intézmények legkorábbi kiadványaiban gyakran előfordult, hogy az intitulatio-ban az oklevél auctor-a szerepelt. Az 1230-as években már kivételes volt, ha az egyházi testület átengedte az intitulatio-t valakinek. 23 A stefanitáknál a váltás 1222/1223-ban lehetett, mert mindkét 1223-as oklevél intitulatio-jában már a konvent neve szerepel. 24 Okleveleikben összesen hat esetben szerepel méltó11 Koszta László: Püspöki székhely és városfejlődés. In: Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Szerk.: Koszta László, Szeged, 1995. 242. 12 Solymosi László: A bencés konventek hiteleshelyi oklevéladásának kezdetei. In: Mons Sacer 996-1996. i. m. I. 484-492. (= Solymosi L.: A bencés konventek) 13 E. Kovács Péter: Az egri káptalan hiteleshelyi és oklevélkiadói tevékenysége az Árpád-korban. Archívum 12 (1990) Szerk.: Kovács Béla, 6. 14 Szovák K. i. m. 417. 15 Solymosi László: A székesfehérvári káptalan hiteleshelyi működésének főbb sajátosságai az Árpád-korban. In: A székesfehérvári Boldogasszony Bazilika történeti jelentősége. Közlemények Székesfehérvár város történetéből. Szerk.: Farkas Gábor. Székesfehérvár, 1996. 181. (= Solymosi L.: A székesfehérvári káptalan) 16 Koszta L. i. m. 243-249. 17 ÁUOI. 167. 18 Theiner, Augustinus: Vetera monumenta historica Hungáriám sacram illustratia. I. Roma, 1859. 25. (= Theiner) 19 ÁUO I. 266. 20 Györffy II. 280. 21 Theiner 119. 22 MESI. 238. 23 Solymosi L.: A bencés konventek 481. 24 MES I. 240, 241. 25 MES I. 241, 256, 382, 531, II. 156, 169. 26 MES I. 240.
