Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)

Csukovits Enikő: Egy nagy utazás résztvevői. (Zsigmond király római kísérete)

mint Büki Basó István és Németi Gergely protonotáriusok.

78 Noha nem volt egyházi, itt kell megemlíteni a polgári származású Enyedi Jánost, aki kancelláriai nótáriusként jutott el Rómába, és az út során végzett szolgálataiért a király — apjával és testvérével együtt — megnemesítette.

79 A szlavóniai kisnemesi családból származó Gatalóci Mátyás titkos alkancellárként lett a kíséret tagja, 1434-ben azonban már főkancellárként tért haza Magyarországra, elfoglalva az őt pályakezdése óta támogató Albeni János zágrábi püspök halálával megüresedő helyet.

80 Hivatali munkája jutalmaként nyerte el a zágrábi, majd pécsi préposti javadalmakat, Zsigmond halála után pedig a váci, majd a veszprémi püspöki széket. Két ítélőmestere, a Bécsben magister artium fokozatot szerzett Büki Basó István és társa, Németi Gergely 1439-ig játszott meghatározó szerepet a kancellárián; pályája végére Büki Basó székesfehérvári prépost, Németi pedig pécsi prépost lett.

81 A többi klerikus közül testvéreivel utazott Monoszlói Csupor Demeter erdélyi kanonok és a vitatott két Kátai fivér, a zágrábi presbiter, Balkonucha-i Demeter pedig Csupor Ákos káplánja volt.

82 Csetneki László, a felhévizi keresztes konvent rektora vélhetőleg Zsigmond szűkebb környezetével tartott.

83 Útközben csatlakozhatott uralkodójához Mátyás király későbbi híres diplomatája, Vetési Albert erdélyi egyházmegyei klerikus, ő ugyanis 143031-ben a bécsi egyetemen tanított. A kíséret tagjai közül biztosan ő volt az, aki a Rómához vezető utat a későbbi évtizedek során a legtöbbször tette meg: 1452-ben mint a magyar rendek követe tért vissza az örök városba, de az első megbízatást még számos másik követte.

84 * Több száz olyan ember között, akik éveken át alkotnak egy zárt közösséget, a hivatalos — és nem hivatalos — hierarchia mellett mindig fontos szerepet játszanak a személyes kapcsolatok is. A közös utazás nehézségeit esetükben is megkönnyíthették a régi és új barátságok, a rokonok, fegyvertársak közti összeszokottság. Az útitársak közti barátságok vagy éppen ellenszenvek jórészt persze láthatatlanok a késői szemlélő számára, a kapcsolatok egy része azonban utólag is megállapítható. A kíséretben például egy olyan társaság több tagja is jelen volt, akik összetartozásuk jeléül jól látható jelképet, a körré görbült sárkány képét viselték. Az 1408-ban alapított Sárkányrend Zsigmond leghűségesebb fegyvertársait fogta egy közösségbe, az alapítólevél szerint a rend tagjai elsőbbséget élveztek a bárói tisztségek betöltésénél. A sárkányos lovagok közti összetartás nem csak hasznos volt, de az alapító okirat 78 LII. 159., 198. 79 Nem szokványos életútjára 1.: Bónis Gy.: i. ni. 150., Tonk Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a középkorban. Bukarest, 1979. 252-253. 80 Pályájára 1.: Bónis Gy.: i. m. 107., Albeni halálára: Engel P.: Zsigmond bárói, i. m. 415. 20. jegyzet. 81 Bónis Gy.:i. m. 110. 82 LII. 170., 211., 216., 271. (Balkonucha-i a kiadásban capitaneusként szerepel, ez esetben azonban feltehetőleg a capellanust író Fraknói olvasott pontosan.) 83 LII. 293. 84 Fraknói Vilmos: Mátyás király magyar diplomatái. Századok 32. (1898) 385-404.