Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)
Szovák Kornél: Kormányzat és hiteleshely. Néhány megjegyzés a kormányzati adminisztráció korai történetéhez
ók formulái is IV László uralkodásától látszanak megszüárdulni. 16 A hiteleshelyi munkát és a kormányzati feladatvállalást minden bizonnyal közelítette egymáshoz az eskük megítélése 17 . Olyan esetek is közrejátszhattak a hiteleshelyek relációs gyakorlatának kialakulásában, amikor a jelentést végző személy nem rendelkezett megfelelő pecséttel, mint 1240-ben Donát bakonyi ispán esetében, aki a veszprémi káptalannal átíratta és megerősíttette a jelentését, mivel neki saját bevallása szerint csak gyűrűs pecsétje volt 18 . Ha a királyi parancsot teljesítő ispán vagy főpap jelentése szövegében is korunkra maradt, általában formai tekintetben hasonlatos a vizsgált Favus apát-féle kiadványhoz, de feltehetőleg ilyenek lehettek mindazok az oklevelek, melyeknek csak az említését ismerjük, szövegük eredetijükkel együtt megsemmisült. A Fügedi által megállapított arányok vizsgálatom alapján 1272-ig elfogadhatók az ifjabb királyi és a királyi oklevelekre egyaránt. V István halálával azonban fordulat következett be az ügyintézésben: a főpapi vagy préposti-apáti megbízások rendkívül megritkultak, magukban az ispánok is csak néha kaptak iktatási vagy határjárási parancsot, ezzel szemben 1272-1274 között rendszeressé vált az, hogy a király a parancsot egy hiteleshelyhez intézte, eszerint a hiteleshely a királyi ember vagy a comes mellé delegálta tanúbizonyságát, s a jelentést már saját nevében tette meg a későbbiekkel teljesen azonos módon 19 . Ezen túl is előfordult szórványosan, hogy az eljárási parancs egy világi tisztségviselőhöz szólt, s a jelentést is ő tette meg, a lényeg azonban abban áll, hogy 1272-től fogva rendszerint és rendszeresen a káptalanok és konventek kaptak utasítást arra, hogy bizonyságukat delegálják az eljáró világi személy mellé. A váltásra vonatkozó adatok megszaporodása olyannyira látványos, hogy nem lehet a véletlen műve, a jelenség hátterében tudatos döntést kell gyanítanunk. 12451272 között a király valószínűleg az esetek jelentős hányadában maga jelölte ki 16 E. Kovács Péter: Az egri káptalan hiteleshelyi oklevéladói tevékenysége az Árpád-korban. Archivum 12 (1990) 5-43,14,31. A vidéki írásbeliség ugrásszerű fejlődését Koszta László: Hiteleshelyek a pécsi egyházmegyében 1353-ig. Baranya 4 (1990) 55-70,66-67 is az 1270-es évekre tette. 17 Erre némiképpen sántító példa lehet, midőn 1257 körül a veszprémi káptalan a veszprémi püspök által megítélt esküről tett jelentést, ÁÚO II. 293. Jobb példa a szekszárdi konventé 1264-ből: Szakály F.: i.m. (13. jegyz.) 11. 18 PRT Vin. 287-288. = ÁÚO II. 111-113. A zalai nemesek 1268-ban a zalai ispán pecsétjéhez folyamodtak, ÁÚO VTH. 275. vö. Karácsonyi János: A hamis, hibáskeltű és keltezetlen oklevelek jegyzéke 1400-ig (a pótlásokkal kiegészítve). Szeged 1988. 74. sz. (128. o.). Domonkos Duna-nagyszigeti ispán is Ákos budai prépost pecsétje alatt küldte megjelentését a királynénak, PRT II. 326-328. 19 RA 2311. (esztergomi kpt.), 2312. (esztergomi kpt.), 2333. (szepesi kpt.), 2346. (esztergomi kpt.), 2358. (egri kpt.), 2361. (csázmai kpt.), 2406. (zalai kvt.), 2409. (győri kpt.), 2410. (győri kpt.), 2411. (zalai kvt.), 2412. (somogyi kvt.), 2413. (székesfehérvári kpt.), 2423. (pécsváradi kpt.), 2427. (zalai kvt.), 2429. (veszprémi kpt.), 2439. (csázmai kpt.), 2441. (nyitrai kpt.), 2454. (esztergomi kpt.), 2455. (esztergomi kpt.), 2457. (veszprémi kpt.), 2459. (vasvári kpt.), 2468. (sági kvt.), 2471. (egri kpt.), 2485. (esztergomi kpt.), 2488. (csázmai kpt.), 2493. (esztergomi kpt.), 2494. (fehérvári kpt.), 2495. (budai kpt.), 2505. (vasvári kpt.), 2506. (győri kpt.), 2514. (vasvári kpt.), 2517. (veszprémi kpt.), 2521. (fehérvári kpt.), 2528. (sági kvt.), 2529. (zágrábi kpt.), 2533. (somogyi kvt.), 2534. (pásztói kvt.), 2539. (erdélyi kpt.), 2541-42. (pásztói kvt.), 2549. (pécsi kpt), 2553. (veszprémi kpt.), 2562. (esztergomi kpt.), 2575. (csurgói kvt.), 2576. (zalai kvt.). Mivel itt Fügedi Erik módszerével csak a RA adatait figyeltem, az arány minden bizonnyal módosítandó lesz egy később elvégzendő behatóbb vizsgálattal, az eredményt azonban az arányok nem fogják befolyásolni.
