Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)

Soós István: A Pest megyei Sőregi-család

Sőregi Tamás mellett testvére Sőregi János is gyarapította a család birtokait, szintén házasság útján: Pest megye egyik legtekintélyesebb köznemesi birtokos családjával, a Szunyoghyakkal került így kapcsolatba. Ugyanis Szunyoghy Somogyi Ambrus özvegyét, Szunyoghy Katalint vette el feleségül és ez a házassággal Szúnyogon, Agasegyházán, valamint Billyén nyert birtokrészeket.

19 Sőregi Jánosról többet nem tudunk meg mint ahogy szűkszavúak az információk a literátus Sőregi Istvánról, továbbá Sőregi Balázs fiáról, Simonról is, akik 1495-ben Sőreg közbirtokosaiként szerepelnek.

20 A két Sőregi az említett évben viszályba keveredett a szomszédos Tápiószentmárton részbirtokosaival, a Pányiakkal. Az ellenségeskedés okozói a „harcias természetű" Pányi-testvérek voltak, akik a Sőregiekkel korábban kötött megállapodást semmibe vették: a lefolytatott vizsgálat szerint a Sőreg birtokra folyó Füzeg nevű folyót, mely minden esztendőben Szent István protomártír ünnepétől virágvasárnapig Pányi Ferenc, Bernát és Kristóf tápiószentmártoni birtokára folyt, ezt követően viszont azt ismét visszavezették természetes medrébe. A jelzett időpontot azonban a Pányiak már 3-4 év óta nem tartották be és továbbra is saját birtokrészükön folyatták a vizet. Ezt a visszaélésüket még azzal is tetézték, hogy a Sőregiek egyik béresét familiárisaikkal együtt a Sőregiek birtokát képező Nyírerdőben elfogatták és Tápiószentmártonba hurcolták és ott véresre verték. Sőregi Simont pedig, aki az említett erdőben kivágott fát egy nyolcökrös szekéren birtokára akarta vinni, megtámadták, szekerét és ökreit tőle elvették. Ezt követően a Pányiak a Nyírerdőt és a Homokarajnak nevezett szántóföldeket elfoglalták és saját tulajdonukként kezelték.

21 Sőregi Tamás sőregi és más birtokait, mivel 1512-ben magtalanul hunyt el (Sőregi Balázs fent említett fia, Simon valószínűleg már korábban eltávozott az élők sorából, ahogy feltételezhetően Sőregi István is; Sőregi János valószínűleg ugyanabban az évben halt meg, mikor testvére Tamás), II. Ulászló király 1513. április 2-án Werbőczy Istvánnak adományozta.

22 A Sőregi Tamás özvegyét, Inárcsy Krisztinát megillető leánynegyeden ő és testvére Inárcsy Szilveszter osztozott. A Sőregiekről források ezt követően nem tesznek többé említést. Sőregi Balázs özvegye, Inárcsy Krisztina az őt megillető leánynegyedet örökölte férje sőregi birtokából és vagyonából, melyet a budai káptalan előtt 1513-ban kötött szerződés értelmében Inárcsy Szilveszter és Inárcsy Miklós fia, János hozomány és nászajándék címén neki 50 aranyforint fejében élete végéig zálogba adták. Az özvegy ennek megfelelően Sőregi Tamás egykori udvarházát, négy lakott jobbágytelket, továbbá Körtvélyeskert, Felsőmalom és az 19 DL 106083/200. (Buda, 1512. július 15.); Bártfai Szabó 1311. sz.; Szunyoghy Katalinnak Bugyi faluban is voltak részbirtokai, melyeket 1518-ban Leseczi Márton királyi cubiculariusnak adományozott. Ld. DL 106083/660. (Buda, 1518. április 13.), továbbá DL 106083/628. (Buda, 1517. augusztus 27.) és DL 106083/696. (Buda, 1518. március 31.) 20 DL 99754; DF 244391; MTA Könyvtár Kézirattárának Oklevélgyűjteménye, 1784. sz. (Buda, 1495. április 29.); Bakács 1438-1526. 3130. sz. 21 Uo. 22 DL 72155 (Buda, 1513. április 2.) Utal rá Fraknói Vilmos: Werbőczi István életrajza . Bp., 1899. 356.