Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)
Soós István: A Pest megyei Sőregi-család
lakosok között kirobbant és meg-megújuló birtokfoglalások, illetve hatalmaskodások kivizsgálásában. 1455-ben Sőregi Jánost 10 a következő évben pedig Sőregi Pál fiát, Mihályt, 11 1469-ben pedig Sőregi Balázst jelölték homo regiusnak. 12 Néhány évvel később, 1472-ben Sőregi Balázs Bátori Miklós szerémi püspöknek, Bátori István országbírónak, valamint Bátori Lászlónak és Andrásnak a Pest megyei Szecső oppidum birtokába történő beiktatásakor szerepelt a kijelölt homines regii között. 13 A család egy másik tagja, Sőregi Osvát 1476-ban a Garai Jób és a Péceliek, Gombai Nemzeiek és a Maglódiak, valamint az Inárcsyak és a Maglódiak között kirobbant hatalmaskodási perben tűnt fel királyi emberként, 14 1489-ben pedig néhai Sőregi Balázs fia, Balázs az egyik királyi ember a Karácsonyiak és az Inárcsyak, illetve a Besnyőiek közötti birtokperben. 15 Az okleveles forrásokból nemcsak a Sőregiek felemelkedéséről, közéleti tevékenységükről kaphatunk képet, de családi viszonyaikról, továbbá rokoni kapcsolataikról, és nem utolsósorban birtokaikról is. Egy 1470-ben kelt oklevél révén - mely a Sőregiek és a Gyömrőiek közötti leánynegyed kifizetésével kapcsolatos perről tudósít - a Sőregi-család számos tagjáról nyerhetünk fontos információkat. így a már említett királyi emberről, a Gyömrőiek ellen pert indító Sőregi Balázsról, valamint az ő apjáról, Sőregi Miklósról. Sőregi Miklós testvérének, Sőregi Dénesnek a fia volt a homo regius Sőregi Osvát. Az ő húga, Sőregi Anasztázia, a Pest megyei Gyömrő közbirtokos családjának egyik tagjához, Gyömrői Péterhez ment feleségül, akinek halála után az özvegy számára a Sőreg és a hozzá tartozó prédiumok után járó leánynegyedet a Gyömrőiek megtagadták kifizetni a Sőregieknek. 16 A Sőregi-família talán legjelentősebb alakja a már említett Sőregi Balázs fia Tamás volt, aki nemcsak a család központi birtokát, Sőreget és a hozzá tartozó prediumokat őrizte meg 1512-ben bekövetkezett haláláig, de Pest megye területén több más birtokot is szerzett, elsősorban az Inárcsy-családból származó Inárcsy Krisztinával kötött házassága révén. így jutott Maglód és Dusnok nevű puszta tulajdonába, mely birtokokat később 400 forintért elzálogosította Rádai Pálnak és feleségének. 17 Sőregi Tamásnak Vecsésen is volt birtokrésze, melyet még 1512-ben a Pándy-családdal kötött szerződés értelmében elcserélt a Pándyaknak Zaránd megyei Bernold (Bernát?) nevű birtokáért. 18 10 DL 15003 (Buda, 1455. december 6.); Bakács István: (Iratok Pest megye múltjából. [II.] 1438-1526. Kézirat.) - Pest megyei Levéltár, 1973. sz. ( = Bakács 1438-1526.); DL 15004 (Buda, 1455. december 9.); Bártfai Szabó 821. sz.; Bakács 1438-1526. 1974. sz. 11 DL 15037 (Buda, 1456. március 10.); Bakács, 1438-1526.1984. sz. 12 Bártfai Szabó (Buda, 1469. ápr. 19.) 983. sz., továbbá DL 16907 (Buda, 1469. szeptember 19.); Bakács 1438-1526. 2012/b. sz. 13 DL 17351 (Buda, 1472. július 30.); Bakács 1438-1526. 2700.sz. 14 DL 17848 (Buda, 1476. július 18.); Bártfai Szabó 1044. sz.; Bakács 1438-1526. 2780.sz.; Bártfai tévesen (1476. augusztus 7.) adja meg az oklevél dátumát. 15 DL 69922 (Buda, 1489. március 26.); Bártfai Szabó 1131. sz.; Bakács 1438-1526. 3012.sz. 16 DL 102177 (Buda, 1470. december 30.) 17 Bártfai Szabó (Buda, 1513. június 9.) 1345. sz. és 1351. sz. (Buda, 1513. június 21.) 18 DL 106083/153. (Buda, 1512. április 30.) A Pándyak az említett összegen felül még 125 aranyforintot is fizettek Sőregi Tamásnak. Vö. erről Bártfai Szabó 1298. sz. - Bártfai, tévesen, 100 aranyforintról szól. A vecsési birtokot említi Kocsis Gy i. m. 79.
