Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)

Csukovits Enikő: Egy nagy utazás résztvevői. (Zsigmond király római kísérete)

risa, és mindkét dominus végig királya mellett maradt. Mivel a kíséret létszáma többszöröse volt a kérvényekből ismert személyeknek, ellenkező adat hiányában, úgy vélem, joggal tételezhetjük fel, hogy végig uruk mellett maradtak. A továbbiakban azonban — supplicatio hiányában — mégis kívül maradnak érdeklődésünkön. Egykorú krónikafeljegyzés szerint Zsigmond öt vagy hatszáz lovassal és nyolcszáz gyalogossal érkezett az örök városba.

34 A kíséretet elsősorban a vele lévő bárók és famíliájuk, valamint udvari lovagjai és az ő familiárisaik alkották - köztük a legnagyobb számban képviselt magyarok mellett németeket, cseheket, olaszokat is találhatunk. A kíséret összetételére különösen értékes a Luccából tudósító sienai követ jelentése. Giovanni da Massa levelében felsorolta a legnagyobb méltóságok nevét és kíséretük létszámát: a legnépesebb kompániával — 90 lovassal — Tallóci Matkó kevei ispán rendelkezett, Frangepán István dalmát-horvát bán 40, Hédervári Lőrinc lovászmester és Tamási László udvarmester 30-30, Gatalóci Mátyás kancellár 24 lovassal utazott. A veronai Bruno és Bartolomeo della Scala 70, Schlick Gáspár birodalmi alkancellár 40, a cseh nagyúr, Riesenbergi János (alias de Swiho) 24, a tridenti püspök 20 lovassal követte Zsigmondot.

35 Hédervári és Tamási mint a legfontosabb udvari méltóságviselők tartottak Zsigmonddal, Tallóci ugyan még nem viselt bárói méltóságot — csak 1435-ben, Ciliéi Hermann halála után kapott szlavón báni kinevezést — Zsigmond azonban már azt megelőzően is magniíicusnak nevezte.

36 Frangepán Istvánnak nem maradt fenn római kérvénye, 1434-ben Bázelban kapott kiváltságlevele azonban egyértelműen bizonyítja, hogy végig királya mellett maradt;

37 az egyházi pályán érvényesülő Gatalócira később térünk vissza. A magyar bárók — pontosabban azok, akik ilyen minőségben adták be Rómában kérvényüket —jóval többen voltak, mint a sienai követ által említett néhány nagyúr: „nobilis baro", „nobilis baro et miles", illetve „nobilis comes" cím alatt a magyar kíséret 23 tagja adott be supplicatiót. Zsigmond ekkor tisztségben lévő „kabinetjét" — bizonyíthatóan — csak Hédervári Lőrinc, Tamási László és Frangepán István képviselte. A király korábbi utazásainak leghűségesebb társa, Garai Miklós nádor ekkor már feltehetőleg beteg volt, az év végén meg is halt, és kora miatt nem vállalkozhatott az útra Zsigmond 34 Zantfliet krónikája Marténe Edmundus-Durand Ursinus: Veterum scriptorum et monumentorum... Parisiis, 1724. V 433. A milánói herceggel folyó tárgyalásokból tudjuk, hogy a herceg kérte, Zsigmond legfeljebb ezer főből álló kíséretet hozzon, ezt a számot később 1500-ra emelték. Áldásy, 1909. 59., 64. 35 DRTA X. 351. A cseh kíséretben szereplő bárók felsorolását 1. a milánói koronázásról kiadott közjegyzői oklevél tanúi közt. 1. 16. jegyzet. 36 Engel Pál: Zsigmond bárói: rövid életrajzok. In: Művészet Zsigmond király korában, i. m. 451., életére Mályusz Elemér: A négy Tallóci fivér. Történelmi Szemle 22. (1980) 532-576. 37 „in nostris obsequiis proximepreterito etpresenti annis in Lombardié, Tuscie, Italieque ac in urbe Romána, tandemque in hiis Alamanie partibus...procedendo" DL 33314, kiadva: A Frangepán család oklevéltára. Kiadják Thallóczy Lajos, Barabás Samu. I—II. Bp. 1910-1913.1. 247.