Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)

Rácz György: A Magyar Országos Levéltárban őrzött 1526 előtti levéltári anyag épülő adatbázisa. Beszámoló és javaslat

összeggel támogatta azt. Pályázati feltétel volt az adatbázis oly módon való létrehozása, hogy az több felhasználó egyidejű on-line kiszolgálására alkalmas legyen. S mivel az ilyen jellegű szolgáltatáshoz nélkülözhetetlen számítástechnikai eszközök (nagy kapacitású számítógép és program) nincsenek a MOL tulajdonában, az IIF beleegyezett az IIF központi gépéről történő szolgáltatásba. Ezzel szemben nekünk gondoskodnunk kellett az adatbázisnak X. 25 hálózaton történő szolgáltathatóságáról."

19 A szerződésben vállat kötelezettség tehát elsősorban nem a listás lekérdezési módot, hanem az on-line lekérdezés elérését írta elő. Az új adatbáziskezelőre való áttéréssel egyidejűleg megteremtődött ez utóbbi lekérdezés lehetősége is: 1993 decembere óta az adatbázis elérhető bármely X. 25 végpontról és tudomásunk szerint a kutatók éltek is ezzel a lehetőséggel. Már 1993-ban megkezdtük az adatbázis közvetlen felhasználásához szükséges technikai feltételek kiépítését a levéltárban. így a Magyar Országos Levéltár két épületében beszereltük az X. 25-ös végpontot, vásároltunk jó minőségű PC számítógépeket a levéltár nagy-kutatóterme számára, ill. megkezdtük az előkészületeket a Bécsi kapu téri épületen belüli hálózat kiépítésére. Ezek után a BRS/SEARCH adta új lehetőségeket a regeszták feldolgozásánál sem lehetett figyelmen kívül hagyni. Tekintettel arra, hogy a BRS elsősorban bibliografikus rendszer, így kínálkozott a lehetőség a regeszták teljes szövegének bevitelére. Felmerült továbbá az is az adatbázisépítés gyorsíthatóságának szempontjából, hogy ez utóbbi szükségtelenné teszi a mezőorientált, ún. analitikus feldolgozást. Az analitikus vagy szöveges feldolgozás közti vita már korábban felmerült, 1991. novemberében egy szűkkörű szakmai bizottság megvitatta ezt. Szakértői vita eredményeként végül is az a - vélhetően - a tudományos feldolgozás szempontjából legcélravezetőbb megoldás született, hogy a már meglévő (kitalált) mezőket ki kell egészíteni egy utolsóval, amibe a regeszták teljes szövege kerül be. Ezáltal nem fosztjuk meg a kutatókat a papíron meglévő információtól, ugyanakkor a nevek standard formában is való bevitelével, az előforduló fogalmak lehetőség szerinti egységesített rögzítésével már az adatbázis építése során megpróbáljuk a kutatókat minél több segítséggel kiszolgálni. Borsa 1992-es beszámolójában még csak a regeszták néhány, talán legfontosabb adatának bevitele volt tervbe véve. A regesztabevitel jelenleg egyfelől a teljes szöveg rögzítését jelenti, ez lényegében mechanikus adatrögzítést jelent, másfelől a regeszták mutatózását (analitikáját). Ez a munka azt jelenti, hogy a Borsa által kidolgozott paragrafusokba Irigyűjtjük az információkat, azaz tematikaüag csoportosítjuk azokat. Informatikus nyelven szólva tükrözzük az adatbázisban mind az adatok attribútumait, - ahol lehetséges és szükséges volt szabványosítással pl. irattípusok esetében - és az attribútumok egyedtípusait is. A keresőkérdés megfogalmazása csak egységesített fogalmi körben lehetséges. Ez mindenképpen a célirányos kutatást segíti a későbbiekben, amikor már 19 Uo. 7.