Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)
Nógrády Árpád: Mátyás kincsek a visegrádi vár 1490. évi leltárában
műk és sátrak egész sorát hagyták ugyanis vissza Visegrádon, nem beszélve arról, hogy a vár óriási gabonakészletéhez ( legkevesebb 300 000 liter! 4 ), — amelyből pedig a herceg lassan gyülekező csapatainak ellátását is meg lehetett volna oldani — minden jel szerint hozzá sem nyúltak. Talán sietve, július legelején, nem sokkal a herceg Budáról történő távozása előtt kellett a vállalkozást lebonyolítani? Avagy a herceg a csontmezei vereséget követően, valamikor július második felében — az országgyűlésnek felajánlott hódolata fejében, a június 17-én a rendekkel kötött egyezségének megfelelően, s Visegrád átadási kötelezettségének tudatában — üríttette ki a várat? E feltevések — jóllehet nem bizonyíthatóak — mindenesetre magyarázatul szolgálhatnának arra a jelenségre, hogy a jegyzékben miért találkozunk három, talán mosakodásra használt edénnyel is, miközben a két poháron s egy kelyhen túl a király „háztartásában" más érdemleges ivóeszköz létéről miért nem tettek említést. Nem lehet úgy a jegyzéket közzétenni, hogy talán legfontosabb „hiányosságát" meg ne említeném. Nevezetesen a váron kívül álló királyi palotáról van szó, amelyről valami ok folytán említést sem tett a leltár készítője. Vagyis a registrumban felsorolt tárgyak kivétel nélkül a királyi család számára az alsó és felsővárban fenntartott épületekből származnak, azokról a helyekről, melyeket Mátyás és Beatrix pazar reneszánsz palotájuk mellett minden bizonnyal csak ritkán, ideiglenes jelleggel használtak! A mindössze 6 oldal terjedelmű jegyzék tehát a visegrádi udvar hajdani pompájának csupán sápadt visszfényét nyújtja, mégis egyedülálló annyiban, hogy mindezidáig az egyetlen, nem elbeszélő jellegű kortárs megnyilatkozás, amely viszonylag nagyobb mennyiségű Mátyás-kincs említését tartotta fenn. 4 Agerla-ra mindenekelőtt Szűcs Jenő: A gabona árforradalma a 13. században. Történelmi Szemle 27 (1984.) 14-18. Ezek szerint egy gerla búza mai súlyban hozzávetőleg 13, 536 métermázsát nyomott. Bogdán István valamivel kisebb nagyságot kapott (916-1208,7kg,), de Szűcshöz hasonlóan a gerlának a muthoz való hasonlatosságát hangsúlyozza: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Bp. 1991. 289-290.
