Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)

Csukovits Enikő: Egy nagy utazás résztvevői. (Zsigmond király római kísérete)

hónapokban átkelve az Alpokon, 1431. november második felében ért az északitáliai Milánóba, ahol november 25-én Itália királyává koronázták.

16 December közepén hagyta el a lombard székvárost, a Milánó-Róma közti 600 kilométeres távolság megtétele azonban másfél évébe került. Piacenzában a nagy hideg miatt kiújult köszvénye késztette néhány hónapos pihenésre, újabb két hónapot időzött Pármában majd egyet Luccában. A Velencével fennálló konfliktus következtében Sienában több mint kilenc hónapig vesztegelt. Csak 1433 áprilisának végén búcsúzott el a vendéglátásban ugyancsak megfáradt sienai Signoriától, hogy május 21-én Hadrianus sírja közelében végre átléphesse Róma kapuját.

17 A hosszan kígyózó menetet Zsigmond népes kísérete nyitotta meg, őket a római és a környékbeli nemesek követték. Utánuk vonultak a különböző fejedelmek követei, majd a zenészek után római nemes ifjak és a városi hatóságok tagjai. Mögöttük egy bíborba és aranyba öltözött ifjú haladt, aki ezüstpénzt szórt a bámészkodók közé. Nyomában nagyszámú gyalogság, majd egyháziak fordultak be a városkapun. Mögöttük lovagolt Zsigmond király - arany baldachin alatt, hófehér lovon. A német-római birodalmi jelvényeket, a jogart, országalmát és kardot közvetlenül előtte vitték, a királyi korona a fején volt. A Zsigmond által olyannyira vágyott koronázásra tíz nappal később, pünkösd napján került sor. A császárkoronázási ünnepségek május 31-én véget értek, Zsigmond azonban nem sietett elhagyni a várost. Augusztus közepéig még Rómában maradt, hogy a pápával a zsinati kérdésről tárgyaljon.

18 * A hosszú út, az Alpokon való átkelés, a gyakori és kiszámíthatatlan ideig tartó várakozások királyt és kíséretét egyaránt megviselték. Akár a magyar király utazásáról is írhatta volna a személyes élményeit papírra vető kortárs, Aeneas Sylvius Piccolomini: „Mit mondjak a kíséret útra keléséről? Ki sorolhatná el mindazt a kínszenvedést, amely ilyenkor ér bennünket? Mennyi gond van a lovakkal! Mennyi a fegyverekkel! Mennyi szorult helyzettel kell szembenézni: mély folyókon átkelni, omlatag hidakon keresztülvonulni, lovagolni sötétben, esőben, szélben, hóban, sárban, jégben, folyóvizeken és tüskés bozótokon keresztül, erdőben, köveken, sziklafal tetején, szakadék mélyén, útonállók és ellenség közepette! - A fejedelem útnak indulása soha nem biztos: időnként híre kél, hogy másnap tábort bont; amikor azután fölkészültél az útra, megváltozik a terv. Ha viszont készületlen vagy, váratlanul útnak indul a király... Ha valaki biztosan tudni akarja, hogy helyben marad-e a tábor vagy továbbvonul, a kocsmárosoktól vagy a ringyóktól megbízhatóbb híreket szerezhet, mint bárki mástól."

19 Zsigmond kíséretének életébe egyébként csupán néhány magánlevél és pár külföldi feljegyzés enged bepillantást. Ifjabb Várdai 16 A koronázásról kiállított közjegyzői oklevél: Deutsche Reichstagsakten. Hrsg. durch die historische Kommission bei der königlichen Akademie der Wissenschaften. Bd. I-XII. München, 1867-1901. (= DRTA) X/l.195-196. 17 Útja állomásai: 1. Engel P.: Az utazó király, i. m, Aldásy, 1909. i. m. 86-88, 104, 113, Siena terheire 1.: Aldásy, 1913. i. m. 486. 18 Aldásy, 1913. i. m. 563-569, források felsorolása ugyanott 569. 19 Aeneas Silvius Piccolomini: Pápa vagy Zsinat? (Válogatott levelek). Bp, 1980. 102.