Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)

E. Kovács Péter: A grebeni uradalom 1522-es összeírása

1520-ban 65. Két évvel az urbárium megszövegezése előtt a Grebeni uradalomban még felsorolnak 13 paupert, és 22 betelepülő Croatust. Ezek nem adóztak.

75 legalábbis az államnak nem, mert a számok arra utalnak, hogy Batthyány Boldizsár nem volt elnéző velük. Az uradalomban a magyar forintot és annak váltópénzeit, a dénárt és az obulust használták.

76 Egy bérbe adott területen, a Krapina folyó környékén, cruciferos-t (krajcár) kellett fizetni, amiről megjegyzik, hogy: „iíbc est denarios Hungaricales II et Viennenses similiter dwos."

77 Speciális kötelezettségnek számított házasságkötés esetén, ha „... aliquis ex ipsis colonis ex alia provincia sponsam coniugio suo copulaverit, cum uno manutergio propria sponsa castro nostro tenetur" Ellenben ha a saját területről választott, akkor erre nem került sor, de esküvő esetén 4 dénár vámot (thelonium) kell fizetni.

78 Külön bevételt jelentett a Krapina folyó környéki földek bérbeadása. Ez a terület a várhoz és az uradalomhoz tartozott, de egy nagy erdő irtására régen engedélyt kaptak. Konzky Péter (egregius) jobbágyai. Ennek fejében évente fizetniük kellett.

79 Ezen a területen Batthyány Boldizsárnak 300 szekérnyi (plaustrum seu currus) kiváló minőségű szénája volt.

80 Az uradalom, területén voltak még a Hraschyna-i Mária egyház, valamint, valamint a Lonye-i Szent Márton egyház javai. Mivel ezek a telkek nem tartoztak az uradalomhoz, nem találhatók a táblázatban.

81 A táblázatban külön tárgyalom, milyen okból csökkenthették a beszolgáltatások mértékét. Az okok között szerepel a szegénység, a gyenge minőségű föld, a török támadás, házépítés, családi okok, valamint a szokásjog. Az elengedés elsősorban a gabonafélék beszolgáltatására vonatkozik. Az urbáriumban felsorolt nevek elemzése azt mutatja, hogy a területen magyar nemzetiségű családok nem laktak, a települések lakói szlavóniai horvátok voltak. Azért használom ezt a kifejezést, mert az urbáriumból élesen elkülöníthető egy Horvátországból betelepülő népesség, akiket következetesen „Coratus"-nak (sic!), vagy ,JIorwath"-nak, néhány esetben a „Coratus (sic!) sive Horwath" kifejezéssel illettek.

82 Ez utóbbiak a török elől menekülhettek, és huzamosabb ideje már Batthyány Boldizsár birtokán élhettek. Erre utal némelyikük neve is, hiszen néhány esetben a fentemlített formula mellett már vezetéknevüket is megadták, ami azt jelenti, hogy régebbtől az adott település lakói.

83 A horvátok „utánpótlásról" a törökök gondoskodtak, 1520-ban az uradalomban „Croati novi sessiones 22" - ről tudósít a királyi adóösszeírás.

84 A 75 J. Adamcek-I. Kampus: 18., 47., 117. 76 Urbárium: 1 v., 2 v., 3 v., 6 r., 6 v., 21 r. 77 Urbárium: 7 r. 78 Urbárium: Ív. 79 Urbárium 6 v.-7 r. Összesen: 2 forint, 4 kappan, 4 csirke és 8 cruciferos (krajcár). Ez utóbbi 2 magyar, vagy 2 bécsi dénárnak felelt meg. 80 Urbárium: 7 r. 81 Urbárium: 18 r.-18 v., 22 v. 82 Urbárium: 5v., 6 r., 9 v., 10 v., 11 r., 11 v, 12 v., 13 v., 14 r., 15 r., 19 v., 20 v, 22 r., 23 r. 83 Urbárium: 13 v. Anthonius Horwath Kathwsych. 14 r. Thomas Sylych Horwath. 15 r. Georgius Horwath Chwchachych. 20 v. Thomas Horwath Banowach dictus. 22 r. Andreas Chwethkowych Coratus (sic!) sive Horwath. 84 J. Adamcek-I. Kampus: 117.