Csukovits Enikő: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére (Budapest, 1998)
E. Kovács Péter: A grebeni uradalom 1522-es összeírása
nagyobb volt az eltérés a valós és a vélt helyzet között. A gazdatisztek elfogadták a nagyobb teleknagyságot. 45 A tudottnál nagyobb telek nem mindig vonta magával a hivatalos teleknagyobbítást. Két esetben az urbárium készítői mérlegeltek és más megoldást választottak. Egy alkalommal, mivel a differencia elenyésző volt, a fél telkes Zorkoych Imrét 20 dénár fizetésére kötelezték, de a telket nem minősítették háromnegyednek, míg Kwthekowchy György negyed telkét azért nem számították nagyobbnak, mert ugyan a szántó része meghaladta a negyed telekhez járó területet, ellenben nem rendelkezett réttel. 46 Arról a forrás nem tesz említést, hogy az eltitkolást valamilyen módon szankcionálták volna. A pusztatelkek nagy száma, és az irtásterületek felhasználása miatt a földesúr részéről csak a több kevesebb rendszerességgel tartott felülvizsgálat - és az ennek eredményeképp készített urbárium - adhatott ideigóráig némi támpontot a valós helyzetről. Természetesen a kisbirtokok esetében könnyebb volt a helyzet, hiszen ott a napi kapcsolattartás sokkal intenzívebb lehetett a jobbágy-földesúr között, mint egy hatalmas uradalomban. Az „általános telekrendezés" nem csak kiegészítéssel járhatott. Számos alkalommal nem fogadták el a megnövekedett telki állományt, és elvették a többletterületet. A Verbowna faluban élő Zechen Mártonnak csak fél telek használatát engedélyezték, és az „aliam vacuam (fundum) ab eodem" elvették. 47 Az így elvett földdarabokat vagy üres telkek részeit, más porták növelésére használták fel. 48 A telekrendezés fentemlített típusai az adott helyzet ismeretében történtek, Batthyány gazdatisztjei dönthettek el, hogy melyik formát tartják a legoptimálisabbnak ahhoz, hogy az urbáriumba egy végleges állapot kerüljön. A fentemlített 107 jobbágytelek közül egy és egynegyed teleken 1, egész telken 18, háromnegyed telken 9, féltelken 39, míg egynegyed telken 28-an gazdálkodtak. A forrás csak 12 üres telekről tesz említést. A forrás töredékes mivolta ellenére az adatok arra utalnak, hogy az uradalomban alapvetően feles negyedtelken éltek Batthyány jobbágyai, vagyis a telekaprózódás jelentősnek tekinthető. Zsellérről (inquilinus) a forrásban csak a Lonye-i Szent Márton egyház javainak felsorolásakor tesznek említést, 49 olyanról pedig akinek nincsen háza, csak egyszer beszélnek, de mivel egy lakatlan telekről van szó, az is lehet, hogy a ház elpusztult. 50 Szegényekkel és szegénységgel ellenben számos alkalommal találkozunk. 51 A Lonye-i egyház birtokán található például „Sessio sive fundus Vidkonis pauperculi mendicanti."^' 2 ' A Batthyány Boldizsár uradalmán élőket az urbáriumban colonus-nak. nevezik, ezzel a terminus 45 Urbárium: 2 v., 17 v, 23 v. 46 Urbárium: 6 v., 21 r. 47 Urbárium: 5 r. 48 Urbárium: 7 v., 10 v., 14 v., 16 v., 17 v. ,18 r. 49 Urbárium: 22 v. 50 Urbárium: 15 r. 51 Urbárium: 2 r., 2 v., 5 r., 9 r, 12 v., 13 v., 19 v., 21 v. 52 Urbárium: 22 v.
