Takáts Sándor: Szalai Barkóczy Krisztina, 1671-1724 (Budapest, 1910)

III. Barkóczy Krisztina mint anya

minden bánata örömre fordult, mert érezte, hogy lelkének mása, szellemének visszhangja akadt. Csak gyermekem legyen — sóhajtja az asszony egyik levelében — várom az én Istenem vigasztaló kegyelmét.

1 És lettek gyermekei. Az 1689. év június 12-én született első fia : László. Ezt követték Borbála és Mihály. Ez utóbbi kettő azonban csakhamar meghalt. Az 1697. év augusztus 12-én született Klára, aki aztán az anyának szemefénye lett. A kurucvilágban, a harcok idején jött a világra Barkóczy Krisztina utolsó gyermeke: Ferenc, akit Rákóczi fejedelem iránt való hódolatból kereszteltetett a Ferenc névre. Ez a fiú 1705. június 20-án született, Barkóczy Krisztina június 22-én már maga értesíti urát a kis fiú születéséről s a maga tűrhető állapotáról. (aNagy kuruc, jó teáttel termett Ferenc fia van kegyelmednek — írja az anya. — Nem vágytam volna oly nagyra ; többre nem is ajánlom m agamat. »

2 1 1704. ápril 28. Salánk, levele az urához. 2 Károlyi levéltár, a maga állapotáról így ír : <(Már másként Isten jóvoltából tűrhetőképpen volnék, hanem még fenjártomban kezdett raj13*