Takáts Sándor: Szalai Barkóczy Krisztina, 1671-1724 (Budapest, 1910)

II. Barkóczy Krisztina a kurucvilágban

Ilyen hangon ir Ugocsa megye is.

1 De a többi vármegyékben is így volt az. Ezért fordul Barkóczy Krisztina az urához, kérvén őt, írna a fejedelemnek ez ügyben, hogy a kegyetlen exekució ne származzék őtőle.

2 A mondhatatlan nyomorúság a következő években még nagyobb erőre kapott. Ugocsa vármegye 1709-ben azt írja, hogy «a szegénység éhelhaláóra jutott, az mint ió áok helyeken már az oroázok éó oláhok között tengeri cáokánból

B éá mogyorófa berkéből* áült kenyérrel élnek l... de sőt az magyarságnak is java felszedvén gyermekeit, Lengyelország felé annak széleiben recipiálta magát ; melyeknek is visszajövetele felől igen kevés, avagy többnyire semmi reményünk nem lehet. »

5 Kraszna vármegye Károlyi «irgalmaà * Károlyi levéltár. 1708 szept. 29. 2 U. o. 1708 június 29. «De édesem, a második punctumát igen szükséges megírni (a fejedelemnek), ne igazgassa kegyelmedre az hadat s az kegyetlen executió is ne származzék kegyelmedtől)). 8 Kukoricaszárból. * Barkából, azaz rügyből. 6 U. o. Universitas magnatum et nobilium cottus de Ugocsa 1709. 20. márc. Ugyanez a