Takáts Sándor: Szalai Barkóczy Krisztina, 1671-1724 (Budapest, 1910)

II. Barkóczy Krisztina a kurucvilágban

küldi, s bőségesen megírja az ellenség minden mozdulatát. 1 Ez évben Rákóczi fejedelem a füzéri­radványi jószágot rendelvén Károlyinak kvártélyul, Barkóczy Krisztina vállaira újabb teher nehezedett. A radványi puszta kastély építése és felszerelése ugyanis csak Barkóczy Krisztina gondjait növelte. 2 Ez év november havának 29-én Károlyi Nagy-Károlyon át Kassára indult a feje­delemhez, hogy újabb megbízatása ügyé­ben vele tárgyaljon. Ez alkalommal a fejedelem Barkóczy Krisztinát is meghívta. Maga Károlyi is megírta ezt a feleségé­nek. ccAzonban — írja november 29-én — felséges urunk tudakozta, ha felviszlek-e magammal ? Szándékodat szívem nem tud­1 U. o. Érdekes például, amit 1707 okt. 15-én a gyulai táborból ír a feleségének : «lsten ve­led szívem I Az ellenség úgy tudom megindult Enyed felé, de másfelől Abrudbányának ütvén, egy lövés nélkül oda hagyja az ebszülette haj­dúja. Azzal jó fészkünket vevé el ; már nehezen hiszem, hogy Erdélyt meglakjuk. Ezt hozta a jó korrespondenciája és províziója Pekry uram­nak. Tovább mi lesz, elválik.» 2 Az építkezésnél a jobbágyoknak is kellett volna dolgozniok, de Károlyi megírta a felesé­gének, hogy Há&abadítóa fel a tehet alól a nyavalyàaokat».

Next

/
Oldalképek
Tartalom