Takáts Sándor: Szalai Barkóczy Krisztina, 1671-1724 (Budapest, 1910)

II. Barkóczy Krisztina a kurucvilágban

a szánakozás nem engedi, hogy az ember ilyet műveljen rajtok. Barkóczy Krisztina édes anyja : Koháry Judit is ilyen formán irogat Károlyi Sándornak, s nem késik ki­mondani, hogy még a német világban sem volt ez a föld ilyen nagy nyomorúságban. 1 Már jó télre járt az idő, és Károlyit a teendői még mindég távoltartották. Annyi időt sem szakíthatott magának, hogy a családját meglátogassa. Ezért aggódó fele­sége elhatározta, ahol éri, felkeresi őt. Huszton gyanítván a férjét, télvíz idején oda indult. De bizony nem találta ott. «Nagy hiába farsangolok Husztra — írja az urának — a fertelmes útba tegnap jöttem meg.» 2 A következő (1706.) esztendő kevés örö­möt, kevés vigasztalást hozott Barkóczy Krisztinának. Maga írja az urának az év elején, hogy nagy kedvetlenség és zűrzava­ros gond a fejében s igen búsult állapot­tal vagyon. Nem is csoda, mikor ezernyi kiadása volt, s a szükséges költséget elő­1 Károlyi levéltár. 1705 májns 29. Salánk : «Né­met idejében is nagyobb szükségben nem volt ez a föld. 2 U. o. 1705. deczember 3. Salánk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom