Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)
IV. Városi kiadások
A téglaégetés pontos előállítási adatai Győr városból állnak rendelkezésünkre. E szerint 1736 és 1741 között 3 120 350 téglát, 219 200 cserepet, 2718 gerinccserepet és 216 550 kéménytéglát termelt a városi téglaégető. Ezen idő alatt az alábbi részletezésben 16 051 Ft 15 kr kiadás jelentkezett: 6 a) téglaégető mestereknek, munkásoknak kifizetett bérek (ezer tégla után 34 kr, ezer cserép után 3 kr, egy gerinccserép után 1 kr, ezer kéménytégla után 30 kr), összesen: 6332 Ft 19 kr b) szükséges javítások, ács, kőműves munkák: 527 Ft 58 kr c) téglaégetéshez elhasznált fa: 6580 öl, összesen 7984 Ft 12 kr d) vegyes kiadások: faszállítás 329 Ft, 2235 kocsi homok 335 Ft, számadó fizetése 421 Ft 15 kr, számadások felülvizsgálatáért 121 Ft 31 kr. A vámjövedelmekhez kapcsolódó kiadások között kell megemlítenünk az utak, hidak és a kövezet fenntartási költségeit. Legtöbb város semmiféle kiadást sem jelentett a vám jövedelmekkel kapcsolatban. Kivétel 1736-ban Breznóbánya (63 Ft, 7,78%), 1760-ban Nagyszombat (510 Ft, 1,95%), 1770-ben Késmárk (150 Ft, 1,10%), valamint 1779-ben Felsőbánya (173 Ft, 4,60%) volt. Az utak, hidak és a kövezet fenntartási költségeit a város házipénztárából fizette, napszámosokkal, illetve szakmunkásokkal dolgoztatott. Ezeknél a közmunkáknál a városi tanácsosokat nem lehetett előnyben részesíteni. 7 Buda város 1762—1767 között 59 983 Ft-ot költött utak javítására. 8 A bécsi kamara ellenőrizte, hogy a városok az ezen a rovaton elszámolt pénzt valóban útjavításra fordították-e. 1774-ben utasította a kamara Budát az útjavítás rovaton hamisan elszámolt 2515 Ft jóváírására. 9 Űj utak építéséhez kamarai engedély kellett. 1778-ban engedélyezte a bécsi kamara Pozsonyban a székesegyházhoz vezető kocsi- és gyalogút építését. 10 A hidak állapotát a bécsi kamara időnként ellenőriztette. 1741-ben, a küszöbön álló koronázással kapcsolatban utasította a pozsonyi kamarát a Pozsony városnak 1723ban átengedett hajóhíd felülvizsgálására. 11 1757-ben utasították Szatmárnémetit, hogy a „város hasznára, a közjó előmozdítására" a Szamoson verjen hidat. 12 A városok az utak, hidak fenntartási és építési költségeit terhesnek találták. 1756-ban Várasd város kiváltságaira hivatkozva panaszt tett az utak, hidak magas javítási költségei miatt. 13 Buda város a hajóhidat bérbe adta, a fenntartási költségeket a bérlő fedezte, ezeket a költségeket a bérleti díjból levonták. így került 1719-ben 135 Ft, 1727-ben 156 Ft, 1732-ben 564 Ft levonásra. 14 A haszonvételeken belül legkevesebb kiadásuk a városoknak a vásári taxákkal kapcsolatban volt. Eltekintve a korábban említett vásárfelügyelői, vásárbírói fizetésektől, egyetlen kiadásuk a vásári bódék fenntartása volt. Városaink legtöbb helyen állandó jellegű fabódékat tartottak fenn. A bécsi kamara támogatta a városoknak azt a törekvését, hogy minél több állandó jellegű vásári bódét állítsanak fel. 1771-ben 6 HU (756.) 1741. IV. 8. fol. 376—385. 7 CU F 26. (520.) Subd. 4. 149/1774. ápr. fol. 26. 8 Uo. fol. 339. 9 Uo. fol. 3. 1774. II. 22. 10 CU F 26. (534.) Subd. 3. 80/1778. nov. fol. 3. 11 HU Protokoll R. 1741. III. 4. fol. 178. 12 Civ. F 6. 1757. II. 7. 13 Civ. F 5. 1756. VII. 29. 14 NAGY ISTVÁN i. m. 1957. 85.
