Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)

IV. Városi kiadások

Ugyancsak kevés kiadást jelentettek a városok egyik legjövedelmezőbb bevételükkel, a sör- és szeszfőzéssel kapcsolatban is. A sörfőzéssel kapcsolatos nagy beruházások a század elején lezajlottak, ekkor létesített sörfőzőházat többek között Buda, Székesfehérvár, Bártfa, Pozsony, Kassa és Szatmár. Ezzel magyarázható az, hogy Buda város korszakunkat megelőzően tekintélyes kiadásokról beszél.

1 A kiadások a sör előállítási költségeit, a főzéshez szükséges fa, árpa, komló, az épületek fenntartási költségeit és a sörmérésben dolgozók fizetéseit foglalták magukban. Székesfehérvár város 1725-ben 1860 vödör sör főzésére az alábbi részletezés szerint 1629,35 Ft-ot fordított:

2 Megnevezés Ft Árpa 625,73 Komló 345,25 Tűzifa 178,48 Maláta 28,62 Fizetés 311,00 Fenntartás 104,39 Vegyes 35,88 A pozsonyi kamara Kassa város sörfőzésével kapcsolatban 1773-ban megállapította, hogy a város a sörfőzéshez messziről hozza az árpát. Az úttalan utak miatt a fuvar drága, a sörfőzés költsége igen magas. A kamara ajánlotta, hogy a város a környéken vessen, illetve polgároktól vegyen árpát. Ez még akkor is kifizetődne, ha a város a piacinál magasabb árat fizetne.

3 Szeged város 1777-ben 300 Ft-ot vett kölcsön Sáry Ferenc városi polgártól a sörfőzőház fenntartására.

4 Buda város 1740-ben 478,02 Ft (2,84%), Nagybánya 1751-ben 705 Ft (13,82%), Újvidék 1757-ben 115 Ft (3,96%), Székesfehérvár 1765-ben 448 Ft (2,25%), Felsőbánya 1779-ben 300 Ft (8,00%) kiadást jelentett a sörméréssel kapcsolatban. Az őrletéssel és téglaégetéssel kapcsolatos kiadások a városi malmok, téglaégetők épületeinek fenntartásából, a téglamester, molnárok fizetéséből, az égetéshez szükséges fa árából, s az ezzel összefüggő fuvarból tevődtek össze. Néhány város e rovaton elszámolt kiadásai: Város Év Ft % S zékesfehérvár 1736 997,83 11,74 Zombor 1747 325,00 16,16 Kassa 1756 2 250,00 5,60 Szatmár 1764 210,00 2,93 Kisszeben 1780 120,00 3,33 A század első felében Budának a téglaégetéssel kapcsolatban magasabb kiadásai voltak, ekkor igyekezett a város megszervezni a téglaégetést. 1714-ben téglaégetőt vett, illetve a Városmajor mellett próbálkozott téglaégető felállításával.

5 1 NAGY ISTVÁN: Buda város gazdálkodása és adósságai a 18. század első felében. Tanulmányok Budapest múltjából XII. k. Budapest 1957. 85. 2 Székesfehérvár város levéltára. Kamarási számadások 1725. 3 OL E 49 (Pozsonyi kamara. Civ.) Protocollum 1773. IX. 10. 4 CU F 26. (530.) Subd. 1. 107/1777. jan. fol. 138—140. 5 NAGY ISTVÁN i. m. 1957. 86.