Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)

III. Városi bevételek

Megnevezés Ft Bírói illeték, per felvételkor 1,50 Keresetlevél 0,25 Végrendelet kihirdetése 1.50 Végrendelet másolat 0,50 Jegyzőkönyvkivonat 0,40 Kérvényírás 0,11 Házeladási levél 0,56 Polgárlevél 0,75 Passus kiállítása 0,11 Nagy pecsét lenyomásáért 1,00 Kis pecsét lenyomásáért 0,50 Leltárnál, értékelésnél napidíj 10,00 Büntetéspénzekból a valóságosnál kisebb bevételt, pénzbüntetés helyett börtön- és testi büntetéseket jelentettek városaink. A bécsi kamara hiába próbálkozott elérni, hogy a tanácsok a bevett büntetéspénzeket maradéktalanul a házipénztárba vételezzék be. Lőcse város tanácsa a városi tisztviselők fizetéseként említette az „egyenlően felosztott bírságokat" is.

292 1747-ben Pestet utasította a bécsi kamara, hogy a büntetéspénzeket ne a tanácsosok osszák fel maguk között

293 1753-ban pedig Nagyszombat város tanácsát kötelezték a tanácsosok által felosztott 12 Ft büntetéspénz visszafizetésére.

294 Mindezek az utasítások nem sokat érhettek el, hiszen 1772-ben Szentgyörgy várossal kapcsolatban még mindig ugyanez a panasz 295 1777 augusztusában maga az uralkodó foglalkozott leiratában a büntetéspénzek elszámolásával kapcsolatos visszaélésekkel, illetve rendelte el ismételten a büntetéspénzek „hasznos közcélokra" való fordítását. A már korábban egymás között felosztott büntetéspénzek visszafizetését az uralkodó elengedte.

296 Büntetéspénzekből származó jövedelemre vonatkozó adataink Szegedről vannak:

297 Év Ft 1757-1759 100 1760 200 1763 325 1765 300 1768 646 1770 727 Telekkönyvi díjakat minden városunk szedett, a városi számadásokban azonban csak néhány város tüntette fel. Buda városnak már a XVIII. század első felében egyik legnagyobb jövedelme — évi 4—6000 Ft -— telekkönyvi díjakból származott. A városban a telekkönyvi hivatalnak külön pénztára volt, külön számadáskönyvvel. A magas jövedelem összetevői a teleklevelekért, záloglevelekért, másolatokért szedett díjak, a telekátírás, telekadó, hegyvám, csőszadó, szüreti adó és a városból kivitt 292 DEMKÓ KÁLMÁN: Lőcse története. Lőcse 1897. I. k. 387. 293 HU (805.) 1747. V. 5. fol. 145—149. Civ. F 1. 1753. IV. 6. 295 CU F 26. (515.) Subd. 5. 35/1772. jan. fol. 3. 296 CU F 26. (531.) Subd. 1. 12/1777. aug. fol. 129. 297 CU F 26. (522.) Subd. 5. 147/1774. dec. fol. 224—225.