Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)
III. Városi bevételek
Székesfehérvár a tárgyalt korszakban, illetve azt megelőzően, nem jelentett vámbevételt. A városok által szedett vámok nem voltak országosan rendezve, ami állandó vitára adott okot. 1740-ben erdélyi örmény és görög kereskedők tettek panaszt a pozsonyi kamaránál Kassa és Eperjes városok ellen, amiért azok a vámon és harmincadon kívül minden áruval megrakott szekér után 2 Ft-ot szedtek. A bécsi kamara véleménye szerint a két város kiváltságlevelét kell megnézni, hogy van-e joguk ilyen vámot szedni. 155 1756-ban a lengyel fennhatóság alatt álló Igló adott be panaszt Lőcse ellen, mert a város az iglói kereskedőket feltartóztatta, áruikat lerakatta és nyolc napig kirakva tartatta. A panasz szerint ez ellenkezik a kereskedelem érdekeivel. A kereskedők kérték a kamarát, intse a várost, hogy a jövőben tartózkodjék áruik feltartóztatásától. 156 Az 1764-es országgyűlésen a rendek sérelmei között szerepelt a Győr város által önkényesen felemelt vám kérdése is. A panasz szerint kétszer, be- és kimenetkor, szedett a város vámot. 157 Kapronca város 1780-ig a városon átvitt gyümölcs, dohány, méz után külön „mérlegpénzt" szedett. 158 A bécsi kamara állandó figyelemmel kísérte a városi vám jövedelmek alakulását. 1759-ben kamarai leirat foglalkozott Pozsony város vám jövedelmeinek csökkenésével. A leirat annak megvizsgálását rendelte el, hogy a forgalom csökkent-e vagy a város hibájából csökkentek a vámbevételek. A kamara felhívta a város figyelmét, hogy mindazoktól szedjen vámot, akiket az ország törvényei az alól nem mentenek fel. 159 Székesfehérvár város 1764-ben vám jövedelme növelésére elrendelte, hogy a városi őrök ne készpénzben, hanem a vásárbírónál vásárolt cédulákban szedjék a vámot. A kereskedők, átutazók a vásár bírónál, éj jel a külvárosi vendégfogadóban vehettek cédulát és azzal fizették a vámot. A cédulákkal a városi őrök 50 pálca büntetés terhe mellett a kancellárián számoltak el. 160 A városokba kiküldött királyi ós kamarai biztosok foglalkoztak a városi vámbevételekkel is. A bécsi kamara 1774-ben utasította Debrecent a királyi biztos által adott szabályozás betartására. 161 A vámokból befolyt pénzt a házipénztárba kellett bevételezni. 1774-ben megrótta a bécsi kamara Zágrábot, mivel a harmincad után kapott 14 633 Ft-ot nem vételezte be házipénztárába. 162 A vámokból származó bevételeken belül külön beszélnünk kell a kövezetvámról is. Eszéknek évi 300-600 Ft, 1749—1752 között összesen 1930 Ft, 163 Győrnek 1721— 1724-ben 3586, 1727—1728-ban 4327, 1731—1732-ben 4661, 1735—1736-ban 7946, 1739-ben 3778, 1741-1742-ben 5248 Ft, 164 Pestnek 1746-ban 1500 Ft, 1771 áprilisában, egy hónap alatt, 252 Ft bevétele volt kövezetvámból. A befolyt pénzt a házipénztárba vételezték be, elsősorban útépítésre, útjavításra, tűzoltó felszerelések beszerzésére, vámszedők fizetésére fordították. Az éves és hetivásárok idejére a bécsi kamara a kövezet vámot — „tekintettel arra, hogy amúgyis drágulás van" - fel155 HU Protokoll E. 1740. IX. 22. fol. 541. ^Civ. F 3. 1756. IV. 2. 157 HHSta Ungarische Akten, Comitialia, F 408. 1764. 78. pont. fol. 92. 158 eu F 26. (538.) Subd. 1. 111/1780. okt. fol. 723—725. 159 Civ. F 9. 1759. IV. 9., továbbá CU F 26. (508.) Subd. 6. fol. 3. 160 Székesfehérvár város levéltára. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1764. VII. 24. 161 CU F 26. (517.) Subd. 3. 67/1774. jan. fol. 12. 162 QU F 26. (521.) Subd. 2. 157/1774. jun. fol. 1. 163 HU (837.) 1752. XI. 5. fol. 161. 16í HHSta Ungarische Akten F 251. 1774. febr. 28. fol. 152—153.
