Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)
II. A szabad királyi városok gazdasági igazgatása
így pl. Kassán két számvevő és két ellenőr. 33 Pozsonyban 1775-ben külön városi számvevőség működött a kamarás vezetése alatt. Személyi állománya az alábbiak szerint tagozódott: Személy M Kamarás 350 Ügyész 200 Szószóló 200 Két tisztviselő 300 Ugyanez évben Sopronban külön hat tagú számvevő-kollégium működött. A hat tag közül kettőt a tanács, négyet a választott község jelölt ki, fele katolikus, fele evangélikus arányban. A bécsi kamara sokallta a városi számadásokkal és azok ellenőrzésével foglalkozók számát. Egy 1775. évi leirat arról beszél, hogy az ellenőrzés nem két vagy három személy, hanem az egész tanács feladata. 34 A városi számvevő alkalmazásakor — gyakorlata, szakképzettsége mellett 35 — mérlegelték vagyoni helyzetét. A számvevőnek alkalmazásakor ugyanis nagy óvadékot kellett a városi pénztárba befizetnie. Ez az óvadék a vizsgálatok során tapasztalt hiányok pótlására szolgált. Arra nem gondolt az intézkedés — amire korszakunkban nem is volt példa —, hogy az egész pénztár elsikkasztása, illetve a számvevő szökése esetén a pénztárba befizetett óvadék nem nyújtott biztosítókot. 38 A városi számvevő nem lehetett egyúttal tanácsos, városi tisztségviselő vagy azok rokona. 1756-ban a bécsi kamara leiratban hívta fel a pozsonyi kamara figyelmét a Körmöcbányán kialakult visszás helyzetre, ahol egy városi tanácsost számvevőnek választottak meg. A leirat szerint a tanácsosi vagy bírói tisztség összeférhetetlen a városi számvevői állással. A „városi számvevővé választás" Körmöcbányán kívül más városokban nem fordult elő. 37 1757. november 29-én uralkodói leirat szüntette meg Wrabek János modori városi tanácsos számvevői alkalmazását, illetve a számvevőséget egy választott községi tagra ruházta át, 38 Bélabányán 1758-ban — számvevő hiányában — évi 40 forintért a jegyző vizsgálta felül a számadásokat. A bécsi kamara ez ellen kifogást emelt. 39 1759-ben Zombor városában fordult elő, hogy a tanács egyes tagjai és a számadás készítője első, illetve másodfokú rokonságban állottak egymással. A bécsi kamara emiatt kétségbevonta a számadások hitelességét, illetve vizsgálatot rendelt el. 40 A Debrecen városnak 1759-ben adott tisztújítási utasítás az évi 150 forinttal dotált számvevői tisztségnek a városi tanácstól való különválasztását rendeltééi. 41 1777-ben Beck László pozsonyi kamarás, aki 25 évig volt a választott község tagja és már öt éve kamarás, a városi számvevői állásért folyamodott. A pozsonyi kamara hozzájárult kamarási fizetésének 50 forint33 Civ. F 7. 1758. II. 13. 34 CU F 26. (524.) Subd. 3. 58/1775. máj. fol. 95. 38 A számvevői posztra „hozzáértő embert" kellett állítani: CU F 26. (509.) Subd. 7. fol. 3. 1767. III. 6-i közös ülési jegyzőkönyv. 36 CU F 26. (531.) Subd. 1. 12/1777. aug. fol. 216. "Civ. F 5. 1756. VII. 23. 38 Civ. F 6. 1757. XI. 29. ™ Civ. F 7. 1758. I. 23. *» Civ. F 9. 1759. III. 28. 41 Civ. F 9. 1759. XII. 3.
