Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)

II. A szabad királyi városok gazdasági igazgatása

Táros 1756 1759 1761 1762 1767 1775 1777 Táros Ft Bakabánya 30 30 30 50 50 50 Bártfa 50 70 100 100 Buda 175 250 250 Breznóbánya 30 30 30 Debrecen 130 200 200 200 Eperjes 100 140 140 Esztergom 100 100 130 130 Győr 150 100 200 200 Késmárk 116 130 Kismarton természetbeni Körmöcbánya 180 250 250 Korpona 25 25 40 90 Kőszeg 80 80 100 100 Komárom 200 Libetbánya 20 20 40 140 Lőcse 25 25 80 200 Nagyszombat 160 300 150 Pest 250 300 300 300 Pozsony 300 300 350 Selmecbánya 200 300 300 300 Sopron 264 300 300 S zatmárnémet i 80 100 100 100 Szakolca 50 50 80 Szeged 140 200 200 200 Székesfehérvár 150 200 200 Újbánya i 78 90 Újvidék 300 300 Várasd 60 100 Zólyom 150 50 80 Zombor 60 100 100 A kamarás hatáskörét az 1770 októberében kiadott bécsi kamarai utasítás határozta meg. E szerint a kamarás feladata a város gazdasági ügyeinek intézése, az alacsonyabb rangúak ellenőrzése, pontos munkára serkentése. Felügyelt a városi épületek, utak, utcák, terek, tisztaságára, „mivel a szenny és a piszok mérgez". Középületek, utak, hidak javítása esetén ő egyezett meg az iparosokkal, felügyelt munkájukra, bérüket fizette. A városi kamarásnak kellett gondoskodnia a városi bevételek, elsősorban az állandó bevételek, bérbe adott városi javak, házak, regálék bérleti díjainak beszedéséről. A bevett pénzeket közvetlenül a városi pénztárba tette, melyet az alkamarással együtt őrzött. A kiadott pénzekről, a kiadásokról és bevételekről naplót vezetett. A naplónak állandóan felülvizsgálatra kész állapotban kellett lennie. Amennyiben — nagyobb városi gazdasági apparátus esetében — nem személyesen vezette a számadásokat, állandóan ellenőriznie kellett azokat. Ez nemcsak a házi-, hanem a város által kezelt összes pénztárakra vonatkozott. A [kiadásokról vezetett számadásokhoz mellékelnie kellett az okmányokat is: tanácsi utalványokat, nyugtákat, ellennyugták eredeti példányait, anyagelszámolási, bérfizetési jegyzékeket. Minden hónap elteltével nyolc napon, negyedév elteltével 12 napon, minden év elteltével egy hónapon belül kellett a számadást a tanácsnak bemutatnia, illetve gondoskodni arról, hogy a számadást a pozsonyi kamarához beküldjék. A város gazdaságát minden kártól