Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)

I. A bécsi udvar várospolitikája és a városok gazdálkodása az osztrák örökös tartományokban és Magyarországon

Az udvar Csehország iránti érdeklődését a vele kapcsolatban kiadott nagyszámú rendelete is tanúsítja. Lotharingiai Ferenc 1748-ban Csehországba utazott az iparosítás lehetőségeinek felmérésére. Utazását követően egymásután jelennek meg a cseh ipart és kereskedelmet előmozdító rendelkezések. 1753. június 25-én Prágában az ország iparának fellendítésére manufaktúra hivatalt (Manufacturamt) állítottak fel. 1753-ban a brünni nagykereskedőket bíztatják exportálásra. 1754-ben Braunauban egy rendi összetételű bizottság jött létre, a finom lenvászon gyártásának előmozdítására.

24 , Történtek intézkedések a nyersanyag biztosítására is. Az 1754. december 2-i rendelet szerint minden kerületben lerakodóhelyet kell létesíteni a Hamburgból érkező lenmag tárolására. 1763. március 8-án kelt az uralkodónak az a rendelete, mely a kamarai birtokokon macedóniai juhok tenyésztését írta elő. A munkaerőhiány leküzdésére is tett az udvar — eredménytelen — kísérletet.

25 Az iparfejlesztési politika ellenére, a munkamegosztás adott fejlettségi fokán, a cseh- és morvaországi városok csak a birodalom határain belül voltak fejlettebbeknek tekinthetők.

26 A cseh- és morvaországi városok önkormányzatának visszaszorítása jóval korábbi folyamat, már a XVI. században, a királyi bírák intézményének bevezetésével, jelentős méreteket öltött. A királyi bírák a királyi városok biztosai fölé voltak rendelve, ellenőrizték a városi igazgatás és jogszolgáltatás minden ágát, megsemmisíthették a törvényellenes városi határozatokat. Elnevezésük ellenére tényleges bírói hivatalt nem töltöttek be.

27 A XVIII. század második felére, az udvar reformjai nyomán, a cseh és morva városok még jobban császári befolyás alá kerültek. A pallosjog magmaradt ugyan a városok kezében, de egy a törvényekben és joggyakorlatban jártas, felsőbb bíróság előtt vizsgát tett városi ügyész állítására kötelezték őket. 1751-ben kapták meg a kerületi hivatalok Csehországban is a városi rendészet feletti felügyeletet. 1759-ben a morvaországi kamara mellett a városok gazdasági ügyeit ellenőrző hivatalt állítottak fel, a kamara gyakran foglalkozott ülésein városi gazdálkodást érintő ügyekkel.

28 A bécsi udvar korszakunkban az örökös tartományokban lényegében az elődjei által elkezdett várospolitikát folytatta. Az abszolutizmusnak az örökös tartományokban a rendi ellenállás felszámolásával együtt a városi önkormányzatot, annak kereteit fenntartva, tartalmilag sikerült felszámolnia. Nemcsak az adózás terén váltak engedelmesekké a városok, hanem az udvarnak a városi vagyon igazgatását is sikerült közvetlenül, már a helyszínen, a városok falain belül, szoros ellenőrzése alá vonni. Az uralkodói hatalom, amely a városoktól nagyobb bevételt akart elérni, célját ezzel elérte. A XVIII. század második felére a városok rendetlen, korrupt gazdasági vezetése helyébe jobb, több jövedelmet hozó közigazgatást épített ki. A MlKOLETZKY i. m. 41. FOURNIER i. m. 477—478. BEER i. m. 101. 24 FOURNIER i. m. 343, 345. 25 KLÍMA i. m. 157. BEER i. m. 124. FOURNIER i. m. 343. 26

HHSta, Staatsratprotokoll 1766. I. Nr. 263. (febr. 3.) 27 HELLBING, E.: österreichische Verfassungs- und Verwaltungsgeschichte. Wien 1956. 266., 234. TEZNER i. m. II. k. 31. 28 HKA Handschriften, Nr. 702. fol. 234. és Protokoll über Instructionen 1749—62. 1759. máj. 19.