Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)
IV. Városi kiadások
ugyan már korábban is foglalkoztak a városok; Esztergom pl. már 1726-ban iskolát építtetett, 151 ez azonban nem volt általános. Nagybánya 1759-ben mindössze 2,65 Ftot fordított iskolai célokra. 152 Az iskolák fenntartásával kapcsolatos nagyobb kiadások a 70-es évektől kezdve mutatkoznak. 1772-ben utasította a bécsi kamara Körmöcbányát, hogy a ferencesek iskolájának fenntartására, illetve bővítésére házipénztárából 579 Ft-ot fizessen ki. 153 Szeged városnak 1775-ben 12 000 Ft-ot, 154 Bakabányának a következő évben 365 Ft-ot 155 engedélyeztek iskolaépítésre. Az 1777. október 12-i uralkodói kézjegy az összes magyar- és horvátországi városoknak megengedte, hogy elemi iskolák felállítását házipénztárukból felsőbb engedély nélkül fedezzék. 156 1780ban elrendelte a bécsi kamara a létszám feletti, „felesleges" debreceni tanácsosi helyek megszüntetését. Az ezáltal felszabadult pénzeket iskolai célokra fordította a város. 157 Az egyházi kiadások között szerepeltek a városok által rendszerint tanácsválasztás vagy nagyobb ünnepek alkalmával kiosztott alamizsnák, kegyes adományok. A bécsi kamara ellene volt az alamizsnaosztogatásnak és azt szorgalmazta, hogy a tanácsosok saját pénzükből adjanak alamizsnát. 1756-ban a bányavárosok tisztújítási jelentésével kapcsolatban uralkodói leirat büntetés terhe mellett rendelte el a tanácsosok által ez alkalomból gyakorolt alamizsnaosztogatás megszüntetését. 158 Az egyházi kiadásokat a városok házipénztárukból fedezték. Egyes városaink külön egyházi pénztárral és számadással is rendelkeztek. 1758-ban utasította a bécsi kamara Zólyom várost az egyházi számadások felülvizsgálása során tapasztalt kisebb pénzhiány megfizetésére. 159 1771-ben Esztergom város 5000 Ft egyházi pénzről, valamint a templomépítésre beszerzett építőanyagokról nem tudott számot adni. Az egyházi számadások egy példányát a városi levéltárban őrizték, egy példányát felülvizsgálatra a pozsonyi kamara kapta meg. 160 1 7 73-ban megrótta a bécsi kamara Várasd várost, amiért az egyházi számadásokat nem a városi levéltárba helyezte el, hanem az „egyházatyáknak adta vissza". A pozsonyi kamara visszamenőleg is bekérte az egyházi számadásokat a várostól. 161 Két olyan városról van tudomásunk, ahol a polgárság vallási alapon külön-külön pénztárt tartott fenn. 1755-ben a bécsi kamara leiratban intette Bazin várost a két különálló — katolikus és nem katolikus — község és pénztár felszámolására. Jellemző adat, hogy a nem katolikus község ebben az évben saját kasszájából szőlőt vásárolt, külön szegényházat, kórházat tartott fenn. 162 1768-ban Zombor városban a rác község papja elnökletével külön üléseket tartott, pénzt gyűjtött, saját pénztárat tartott fenn, sőt Bécsbe küldöttet akart meneszteni. 163 A városi tisztviselők, tanácsosok a város határán kívül végzett hivatali tevékenységükért útiköltséget és napidíjat számítottak fel. Ezek, valamint a városokba kikül151 Esztergom város levéltára. Tanácsülési jegyzőkönyv 1726. X. 30. 152 OL A 20. (Kancellária, Litterae cam. hung.) 1760. XI. 28. 153 CU F 26. (515.) Subd. 5. 35/1772. jan. fol. 3. is* CU F 26. (525.) Subd. 4. 151/1775. fol. 3. 155 CU F 26. (527.) Subd. 3. 101/1776. jan. fol. 3. «s CU F 26. (531.) Subd. 1. 84/1777. okt. fol. 478. i 6 ' CU F 26. (538.) Subd. 1. 87/1780. szept. fol. 655—657. i 5 » Civ. F 5. 1756. XII. 6. 159 Civ. F 8. 1758. XI. 13. ieo CU F 26. (514.) Subd. 7. 130/1771. aug. fol. 2. m CU F 26. (516.) Subd. 5. 287/1773. febr. fol. 103. i« 2 Civ. F 2. 1755. X. 20. 163 CU F 26. (510.) Subd. 2. 124/1768. szept. fol. 67.
