Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)

KÁLLAY ISTVÁN SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK GAZDÁLKODÁSA MÁRIA TERÉZIA KORÁBAN A monográfia a bécsi kamarai levéltár anyagára támaszkodva új típusú, szám­szerű, kvantitatív megközelítésre alkal­mas forrásanyagot dolgoz fel. Tárgyalja a bécsi udvar várospolitikáját az oszt­rák örökös tartományokban és Ma­gyarországon, a szabad királyi városok gazdasági igazgatását, valamint a vá­rosi bevételeket és kiadásokat. Az értekezés a városi gazdálkodás pénztőke-felhalmozási lehetőségeivel kapcsolatban az abban érvényesülő ten­denciákat vizsgálja. Megállapítja, hogy a városok a tárgyalt korszak végén jelentős pénzvagyonnal rendelkeztek, melyet az 1760-as évek városi ipart támogató politikája idején kommuná­lis üzemekbe fektethettek volna. A városok — elsősorban a városi vissza­húzó erők hatására — ehelyett olyan megoldást kerestek, melyen keresztül pénzük hamarabb térült meg: ezt a hitel ügyekben találták meg. Az így létrejött uzsoratőke, mely a földtulaj­dontól független pénz vagyon kialaku­lását elősegítette ugyan, a városi kéz­műves tanácstagok egyéni részesedésén keresztül a céhes ipart, államkölcsön útján a feudális államot, nemesi birto­kosoknak nyújtott kölcsönök útján a feudális mezőgazdaságot erősítette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom