Nagy Imre: Sopron vármegye története. Oklevéltár második kötet (Sopron, 1891)
OKLEVELEK. lSOÒ. dinem provenire debencium, eisdem Mathie et domine Ursule prefatis undecim fiorenos auri puri ungaricales, boni, veri et iusti ponderis, parata in pecunia persolvissent. Super qua quidem persolucione dictorum undecim fiorenorum auri et omnimoda satisfaccione prescriptorum iurium quartaliciorum ac dotis et rerum parafernalium memoratarum dominarum, iidem preseripti Mathias Vyda et domina Ursula prefatos Mathiam et Martinum, Michaelem ac Petrum et Stephanum de preseripta Zopor quitos expeditos ac módis omnibus absolutos atque satisfactos reddidissent et commisissent, imo reddiderunt et commiserunt coram nobis, harum nostrarum vigore et testimonio presencium literarum nostrarum privilegialium pendenti sigillo nostro roboratarum et consignatarum, medioque alphabeto intercisarum mediante. Datum dominico die proximo post festum beati Laurencii martyris, anno domini Millesimo quadringentesimo nonagesimo nono; venerabili domino Ladislao preposito, honorabilibusque viris Wencheslauo cantore, Michaele custode, Matheo decano ceterisque canonicis ecclesie nostre existentibus, altissimo iugiter famulantibus et devote. Hártyán, piros, sárga és lila szinü selyem zsinóron függött pecsét nyomaival, a chyrographum fölül van; eredetije a szopori Nagy cs. ltárában. 362. A vármegye alispánja és szolgabirái előtt, Benedek a soproni keresztesek preceptora, a szakonyi és ujkéri lakosokat, s a szopori és bazthi nemeseket Keresztény nevü puszta elfoglalásától tiltja. Ujkér, 1500. mart. 16. Nos Martinus de Gyaloka vicecomes et iudices nobilium comitatus Soproniensis damus pro memoria, quod venerabilis et religiosus Benedictus crucifer et preceptor ordinis sancti Johannis Baptiste de Sopronio, coram nobis personaliter constitutus confessus est in hunc modum, quomodo percepisset, nonnullos laicos, incolasque de possessionibus utriusque Zakón, Wykcher (így), ac nobiles commorantes in Zopor, Hethyee et Bazth, quod quasdam possessiones ipsius predia Kerezgeun (így) vocata, sine consensu ipsius uterentur, usique essent ac fructus perciperent, potencia ipsorum mediante, quos et quemlibet ipsorum, ab usu
