Nagy Imre: Sopron vármegye története. Oklevéltár második kötet (Sopron, 1891)
76, Ezdegei Pál volt slavon bán, András csázmai ó'rkanonok és alkanczellár s Raveni Mihály itéldmester, Sopron vármegye közgyűlésén a király rendeletéből vizsgálatot teljesítenek, a vármegye tizenkét esküdtbiráját, s négy szolgabiráját és ezeken kivül negyvennégy tanút a birtokos nemesek közül kihallgatnak a felett, hogy a győri püspökök a soproniaktól beszedett tized-bornak a városban való elhelyezését és darusítását hogyan gyakorolták. Sopron, 1ф2д. od. 20. Serenissimo principi et domino domino Sigismundo dei gracia Romanorum regi semper augusto, ac Hungarie Bohemie Dalmacie Croacie etc. regi, domino ipsorum natu rali gracioso, Paulus de Ezdege, alias regni Sclavonie banus ac Andreas custos ecclesie Chasmensis vicecancellarius ma ioris sigilli eiusdem vestre serenitatis, nec non magister Michael de Rauen, servicium cum perpetua fidelitate. N0 verit vestra serenitas, quod nos literas eiusdem vestre sereni tatis nobis preceplorie loquentes, secreto sigillo ipsius vestre serenitatis consignatas, summa cum obediencia et reverenda recepimus in hec verba : Sigismundus dei gracia Romanorum rex semper augustus ac Hungarie Bohemie Dalmacie Croacie etc. rex, fidelibus nostris viro magnifico Paulo de Ezdege, alias regni nostri Sclavonie bano ac venerabili et nobili (így) viris domino Andree • custodi Chasmensi vicecancellario nostro et magistro Michaeli de Rauen prothonotario sedis Crisiensis, salutem et gráciám. Venientes in nostre maiestatis presenciam providi viri, Arnestus nótárius ас Johannes Loscel et Petrus Mwr dicti, cives civitatis nostre Soproniensis, in suis nec non iudicis iuratorum et universorum concivium ipsorum personis, priores querelas eorumdem iterando, nobis exponere curaverunt, quod reverendus in Christo pater do minus Clemens episcopus Jauriensis universa vina sua deci malia, ab ipsis civibus et universis incolis diete civitatis nostre Soproniensis, sibi et ecclesie sue proveniencia, se cundum antiquam consvetudinem dicacionis et exaccionis ipsarum decimarum immediate post festum sancti Martini