Nagy Imre: Sopron vármegye története. Oklevéltár első kötet 1156-1411 (Sopron, 1889)

filius Marchel de Morthonhaza coram nobis personaliter constitutus oraculo vive vocis confessus est in hunc modum, quod ipse duas médias sessiones seu laneos penes invicem ipsum hereditarie contingentes, in eadem possessione Morthonhaza sitas et habitas, penes sessionem Johannis filii Michaelis existentes, cum omnibus utilitatibus videlicet terris arabilibus et non arabilibus, fenetis, aquis, piscaturis, arundinibus, pecorum pascuis et aliis quibuslibet pertinenciis ad dictas duas médias sessiones spectantibus Leonardo, Georgio et Johanni filiis Johannis filii Thome de Patly, ipsorumque heredibus et posteritatibus universis pro quadraginta quatuor libris denariorum viennensium dedisset et vendidisset, imo dédit et vendidit iure perpetuo et irrevocabiliter tenendas, habendas pariter et possidendas coram nobis vigore presencium mediante, nullum ius nullamque iuris proprietatem prefatus Petrus in predictis duabus mediis sessionibus sibi et suis heredibus reservando, sed totum ius et dominii proprietatem earumdem in prelibatos Leonardum, Georgium et Johannem eorumque heredes et posteritates universos transferendo pleno iure. In cuius testimonium ipsiusque rei memóriám présentes concessimus literas sigilli nostri pendentis et autentici munimine roboratas. Dátum feria quinta proxima post festum beati Francisci confessoris, anno domini Millesimo quadringentesimo quinto. A budai káptalannak 1410-ben kelt átiratából, melynek eredetije megvan az orsz. ltárban N. R. A. 593. 22. dipl. oszt. 4758. 397. Zsigmond király a csornai conventet kiküldi, hogy Váthi Pál fiát Istvánt és ennek nejét Zsuzsannát s Layko asszonyt Agyagosi Zeure János özvegyét, kik Gyórai László gyermekeinek Gyóró és Agyagos nevü birtokait elfoglalták, idézze meg. Visegrád, 1405. nov. 6. Sigismundus dei gracia Hungarie Dalmacie Croacie (igy) etc. (marchioque Brandenburgensis) sacri romani imperii vicarius generális et regni Bohemie gubernátor, fidelibus suis conventui ecclesie de Chorna, salutem et gráciám. Dicitur nobis in personis Danielis (filii nec non)