Nagy Imre: Sopron vármegye története. Oklevéltár első kötet 1156-1411 (Sopron, 1889)

piandos, exonerandos et absolvendos capitibus et iuribus suis possessionariis gráciám et misericordiam faciendo specialem, non obstante, quod alias de dictis iuribus possessionariis ipsorum Andrée et Johannis olim domino Stephano episcopo Zagrabiensi et suis fratribus ac nepotibus fecimus provisionem, quam ex certa nostra sciencia simulcum omnibus literis ex inde confectis, tam donativis quam sentencionalibus presencium vigore censuimus revocandas, annulandas, viribusque vigore carituras, ita tamen, quod iidem se ab omni labe tali immunes studeant observare; quocirca vobis domino palatino et iudici curie nostre vestrasque vices gerentibus, item comitibus parochialibus et iudicibus nobilium comitatuum quorumlibet, aliis eciam cunctis regni nostri iudicibus et iusticiariis presentibus et futuris, (így) quatenus predictos Andreám et Johannem contra formám prémisse nostre gracie non audeatis perturbare. Dátum in Diosgeur, quarto die octavarum festi corporis Christi, anno eiusdem Millesimo CCC° LXX° septimo. Belől vörös viaszba nyomott pecsét nyomaival, a pecsét helyén e szavak olvashatók: » reláció Petri bani"; eredetije a hédervári ltárban lozsi fasc. 1. 17. Az orsz. ltárban N. R. A. 258. 4. jelzet alatt megvan a * pozsonyi káptalan bizonyságlevele, mely 1377-ben «sexta feria ante Exaltacionem sancte crucis" kelt, s melyben Bertalan Kanizsai plébános által Kanizsay János fiai Ebörgöczi Istvánt és Andrást Ebörgöcz nevű birtok elfoglalásától tiltották; hasonló tiltás történt a nádor előtt szintén 1377-ben a Lucza napja után következő hétfőn, Csepregbon tartott vármegye közgyűlésen. N. R. A. 21. 21. 303. /. Lajos király Cseke (Vimpácz) és Lajta-Pordány helységbeli jobbágyait utasítja, hogy ezután Kanizsai Miklósnak és testvéreinek engedelmeskedjenek. Zólyom, I

377' 20Nos Lodovicus dei gracia rex Hungarie, Polonie, Dalmacie etc. vobis universis populis et iobagionibus nostris seu hominibus de Cheke et de Pordan presentibus declaramus, quod nos ipsas possessiones nostras a comité Tewnlino de Sancto Georgio aufferentes, easdem magistro Nicolao filio Johannis filii Laurencii de Kanisa et fratribus suis duximus remittendas, restituendas et resignandas ; quocirca fidelitati vestre damus in mandatis, quatenus visis presentibus