Nagy Imre: Sopron vármegye története. Oklevéltár első kötet 1156-1411 (Sopron, 1889)
Zeplok habitam, videlicet sex loca sessionalia intégra, in quibus consvetudine ipsius possessionis adhérente, duodecim hospites possunt commanere, cum suis pertinenciis videlicet terris arabilibus, pratis, silvis, aquis, piscaturis et aliis universis utilitatibus ad eandem spectantibus, que Johannes filius Johannis, Leukus filius Johannis et Petrus filius Osl de Azun possedissent et tenuissent usquemodo, prefato magistro Belyd statuisset perpetuo possidere eo iure, quo ad eundem pertinere dinosceretur, nullo de suis vicinis et commetaneis contradicente ; non statuisset tamen illa duo loca sessionalia, que sunt apud magnificum virum Dominicum banum de Macho occupata, pro eo, quod idem magister Belyd super ipsa duo loca sessionalia litem agitaret contra Dominicum banum prenotatum ; metas autem erigere in dicta possessione necesse ipsis non fuisset, quia usus et consvetudo gremialis divisionis in sepefata possessione fuisset ab antiquo. Dátum feria sexta proxima ante festum Penthecostes predictum, anno domini M° CCC° L° primo. Papíron, zárlatán pecsét nyomaival; eredetije az Ostffy cs. kárában. 174. Lóránd mester az országbíró bír ságszedője, Miklós fiát Pétert és István fiát Jakabot pásztori nemeseket, a rábaközi két szolgabíró részére kirótt bírság alólfölmenti. 1351. aug. 16. Nos magister Lorandus exactor iudiciorum comitis Thome iudicis curie regié domini regis, damus pro memória, quod iudicia et iudiciorum gravamina omnino, in quibus Petrus filius Nicolai et Jacobus filius Stephani nobiles de Pastur, contra Andreám et contra Ompud iudices nobilium de Rabakuz in presencia predicti domini nostri convicti extiterant, et ipsi predicti nobiles videlicet Petrus et Jacobus exhibuerunt nobis literas domini nostri expeditoriales ; unde nos eosdem eodem modo de dicta iudicia et iudiciorum gravamina (így) ex parte nostra et ex parte adversa omnino reddidimus penitus expeditos et pariter absolutos coram nobis, presencium testimonio literarum nostrarum mediante. Dátum secundo die
