Nagy Imre: Sopron vármegye története. Oklevéltár első kötet 1156-1411 (Sopron, 1889)
79. /. Károly király előtt az Osl nemzetségből való Miklós váradi prépost és testvére György s ezek rokona Kanizsay Lőrincz zalai főispán, Garablyan (ma Grébli, Salamonfa egyik része) Gyalóka és Dicsk nevű birtokokat maguk között két részre felosztják. 1323. ajrr. 11. Karolus dei gracia Hungarie, Dalmacie, Croatie, Rame, Servie, Gallicie, Lodomerie, Cumanie Bulgarieque rex princeps sallernitanus et honoris ac montis sancti angeli dominus omnibus Christi fidelibus tam presentibus quam futuris presentem paginam inspecturis salutem in omnium salvatore. Regalis dyadematis elegancius attolitur décor et ornatus, dum primordialis sue munificencie bénéficia inconcusse stabilitatis et perpétue firmitatis suscipit fulcimenta. Proinde ad universorum noticiam harum serié volumus pervenire, quod constitutis in nostri presencia Nicolao preposito Waradiensi comité capelle domine regine consortis nostre carissime pro se et Georgio fratre suo de genere Osl ex una parte, ex altéra vero magistro Laurencio filio Emerici comité Zaladiensi a nostra regia pecierunt maiestate unanimiter et concorditer, ut possessiones Garablyan, Gyaloka et Dyukch vocatas, quas nomine hominis sine herede decedentis supradictus magister Laurencius a nobis obtinuerat sibi conferri, mediantibus literis nostris privilegialibus, quarum tenor presentibus est insertus. Prefatus vero Nicolaus prepositus et fratres sui similiter nomine hominis sine herede decedentis, obtinuerant, quas eciam suas esse dicebat hereditarias et iniusto modo alienatas ; tamen propter bonum concordie et affectum fraternitatis inter se taliter ordinarunt, ut supradicte très ville seu possessiones equaliter dividantur, quarum média pars supradicto magistro Laurencio, alia vero medietas preposito memorato et fratribus suis cedet perpetuo possidenda, cassatis omnibus aliis literis, si que quomodolibet forent emanate super facto possessionum predictarum ; petentes nos diligenti cum instancia, ut ipsas literas nostras privilegiales seu ipsam donacionem nostram supradictis condicionibus et divisionibus insertis in easdem, ratam habere nostroque novo sigillo et autentico dignaremur
