Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

Az Osli-nemzetség élete a XIII. századiban, a ránk maradt oklevelek tanúsága szerint, három nemzedék életének sorsa és futása volt. Egy ilyen kiterjedt nemzetségnél az egyes tagok emelkedése és feledésbe merülése természetes. Az első generáció még a XII. század utolsó évtizedeiben élte le fiatalságát és törekvéseiben még az ősi magyar patriarkális életmegnyilvánulások csendülnek ki. Legidősebb, legtekintélyesebb és valószínűleg legvagyonosabb tagja az «öreg» Osli ispán volt, akit a fiatalabb nemzedék illetett ezzel a jelzővel. Igazi páter familias lehetett nemcsak szűkebb családja, hanem az egész nemzetség körében is. Bizonyítja ezt II. Endre királynak az Osli által a csornai monostor számára adott 1228. évi adománytjóváhagyó ítéletlevele

1 és Osli comesnek 1230-ban szerkesztett adománylevele, talán végrendelete. Az öreg Osli comes a csornai premontreieknek szánt birtokrészeket,

2 a nemzetségi közös birtoklás szokásából kifolyólag, csak a nemzetség tagjainak önkéntes beleegyezése mellett adhatta át a monostornak. Sőt a nemzetségi tagok, amint a részletesen tárgyalt oklevélből láttuk, nemcsak beleegyezésüket adták, hanem maguk is követték a példát és a saját használatukra átadott, adományozott, vagy vásárolt birtokaikból is engedtek át részeket a prépostságnak. Ez az adománylevél különben világot vet arra, hogy az öreg Osli comes jó emberei, a nevesebb nemzetségi tagokat kivéve, nem voltak az ország dolgainak intézésében szereplő nagy urak. A nagyécsi szőlőbirtokos Bat és Beke, Szacs és Póka, a tétényi pap, aki talán Oslinak a lelkitámasza volt, valószínűleg mind egyszerű, aránylag szegény, vidéki emberek voltak. Az ő testvére volt az a Móric, azaz Móroc, aki 1228-ban a csornai-ági Istvánnal, a németi-ági Péter comesszel és magával az öreg Oslival együtt csornai birtokosokként szerepelt.

3 Erről a Mórocról igen keveset tudunk, éppenígy Péter comeszről és Istvánról is. A Súr-ági Péterről pedig nevén kívül szintén csak annyit tudunk, hogy ő lehetett az, akivel II. Endre király a Súr-ág Adui nevű falujáért a soproni vár agyagosi jószágát elcserélte.

4 Kortársuk volt Szatmár fia Miklós, aki 1234-ben Kál és Berény egyrészének volt a földesura 1 Fejér, III. 2. 144. és VII. 5. 237. Ik. - M. 0. D. L. 142. 2 Nagy, I. 17-18. lk. * Fejér, III. 2. 146. 1. * Nagy, l 23. 1.